Már nem sokáig lesz elég a bűnbakkeresés

Népszava - A bűnbakkeresésben Hack Péter jogász szerint a bíróságok valószínűleg nem lesznek partnerek. Lapunknak kifejtette: Szijjártó Péter is rájött, hogy az eredeti terv, a visszamenőleges büntetés nem működik. Ha az emberek tudnának a gyerekeiknek lakást venni, háromévente autót cserélni, akkor nem kellene lázban tartani őket.
Ám mert ezt belátható időn belül nem fogja tudni megadni a kormány, marad a bűnbakkeresés és a közélet tematizálása. Egyre világosabb az is, hogy a kormány szinte minden lényeges lépése megütközést kelt Európában. Már a jobboldalon is nagy a frusztráció és sok a kritika, minden korábbinál nagyobb szükség lenne egy centrumpártra.

Azért építünk másfajta demokráciát, mert nem csak a Nyugat hanyatlik, hanem a nyugati típusú demokrácia is?

- Ironikus a kérdés, azonban azt gondolom, hogy a hanyatlás, legalábbis ami az olcsó hitelekkel, nagyvonalú szociális ellátással teli világot illeti, sajnos igaz. Ez nem magyar probléma, nem is csak európai. Már korábban is jól látható volt, hogy Dél-Európában a gazdasági növekedés nem tart lépést az ellátások növelésével, ezért finanszírozhatatlan az ottani fejlődés. A hanyatlás tehát ebben az értelemben valós gond, azt azonban senki nem állíthatja, hogy ebből a demokrácia intézményének kudarca következne. A válság nem azért jött létre, mert nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere, és nem azért, mert a kormánynak nem volt korlátlan a hatalma. Az államok eladósodása nem a piac miatt, hanem a kormányzatok miatt következett be.

Ha nem használ, mégis miért bontjuk le a fékek és ellensúlyok rendszerét?

- A magyar kormány válasza nem megfelelő ezen a területen. Mostanában sok szó esik az eladósodásról, de egy évvel ezelőtt még a mostani kormány is az adósság növelésével akarta megoldani a válságot. Ez szerintem is hibás politika, de láthatjuk, hogy nem egy országban növelték a költségvetési hiányt, abban a reményben, hogy a gazdaságba pumpált pénz majd beindítja a növekedést. Ez létező megoldás, amit Szijjártóék utólag kriminalizálni akarnak.

Nem jelent megoldhatatlan feladatot, ha az igazságügynek Szijjártó Péter felvetéséhez kell törvényt kreálnia?

- Hibás az az ellenzéki megközelítés, hogy ezek őrültek, fasiszták, és csak ebben a mezőben kell értelmezni a lépéseiket. Azt gondolom, hogy a Fidesz egyfajta társadalmi igényt felmérve cselekszik. Mert, ha igaz, amit Szijjártóék mondanak, hogy az előző kormányok bűnösen adósították el a gazdaságot, akkor ebből az is következeik, hogy az a kétmillió ember, aki erején felül vállalt hiteleket és most bajban van, az Gyurcsányt, Bajnait, Medgyessyt okolhatja saját helyzetéért is.

Meddig mehetnek el a felelősök keresésében?

- Az ember azt gondolta volna, hogy egy évvel a kormányváltás után már nem lehet erről beszélni és tessék, a nyári uborkaszezonban ezzel tematizálják a közéletet. Az alkotmányügyi bizottság kétféle jogállami választ adhat Szijjártó múlt heti felvetésére. Az egyik az, amit Navracsics Tibor a Hír tv-ben elmondott, hogy a volt szocialista kormánytagokat, a hatályos Btk. alapján meg lehet büntetni, ha büntetőjogi felelősségük bizonyítható. Esetleg azt is kimondhatják, hogy ha az alkotmányban rögzített egyensúlyi költségvetési követelmény szabályait döntéshozatali pozícióban valaki megsérti, az a jövőben felelősségre vonható.

De most visszamenőleg akarnak büntetni...

- Azt látom, hogy kezdtek visszavenni ebből a szövegből. A miniszterelnök szóvivője először egyértelműen fogalmazott: arra kért választ, hogyan lehet utólag Gyurcsányékat felelőssé tenni. A hét elején az ATV Egyenes beszéd című műsorában már inkább arról beszélt, hogyan akarják az államadósság növekedését a jövőben megakadályozni. Szerintem rájöttek, hogy az eredeti terv nem működik. De arra az egész dolog jó, hogy tematizálják a közvéleményt, és megszólítsák a társadalomnak azt a részét, amelyik nagyon nehéz helyzetben van és elfogadja, hogy bűnbakot keres a jelenlegi kormány. Ilyenkor lehet azt mondani: lám bűnözők okozták ezt a helyzetet, de mi különböző okok miatt nem tudjuk őket megbüntetni, azt azonban valamennyien tudjuk, hogy kik ők. És ugyan meg van kötve a kezünk, de az egész társadalom láthatja, hogy az egyes ember azért szenved, azért nem tud a gyermekének iskola felszerelést venni, mert Gyurcsányék eladósították az országot.

Orbán Viktor legutóbb arra figyelmeztetett, hogy minél távolabb kell kerülni a hanyatló Nyugattól. Szó szerint kell vennünk, hogy az unión kívül is van élet?

- Nem, mert az egész Széchényi terv uniós pénzekre épül, és a kormány másból nem adhat pénzt az embereknek. Orbán Tusnádfürdőn inkább a saját szavazóbázisát akarta megnyugtatni abban a tekintetben, hogy nekünk nem kell megfelelnünk az európai elvárásoknak. Azt egyre világosabban látják, hogy szinte minden lényeges lépésük megütközést kelt Európában. A magyar külpolitika irányítói pontosan tudják, hogy az Európai Uniós elnökség utolsó hónapja diplomáciailag vesszőfutás volt, hiszen egyetlen nemzetközi rangú politikus sem akart hivatalosan együtt mutatkozni az EU soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnökével, ami azért nem szokás.

A magyar kormányfő, az Unió soros elnökeként a horvát, a szerb, a bosnyák állami vezetőkkel tudott együtt mutatkozni, és mert a szükségből erényt akarnak kovácsolni, ezért kívánják újabban az észak-Balkán vezető hatalmává tenni az országot. A magyar külpolitika vezetői azonban felismerték, rendkívül beszűkült a mozgástér és azt is, hogy a belátható jövőben ez így is marad.

Ebben a helyzetben nem volt túl vakmerő húzás Deutsch Tamástól a Thomas Melia elleni durvaság?

- Az Egyesült Államok helyettes külügyi államtitkárát jól ismerem, együtt dolgoztam vele, így tudom, hogy ha valaki Amerikában magyarbarát, akkor ő az. Sőt, kevés amerikai vezető politikus ismeri ennyire Magyarországot. Melia, akárcsak más amerikai politikusok, szimpatizáltak Orbánnal. Amikor Hillary Clinton külügyminiszter itt volt és civil szervezetek vezetőivel találkozott, nem volt teljesen nyitott a kormányt érő kritikákra.

Sajtóhírek szerint azt mondta, amíg választással le lehet váltani a kormányt, addig demokrácia van egy országban. Az amerikai nagykövet ugyanezt ismételte meg a napokban, egy interjúban. Ha a magyar kormánnyal alapvetően szimpatizáló amerikai külpolitikának a kritikájára is így válaszolnak, az azt mutatja, hogy a közeljövőben nem feltétlenül tudja majd meggyőzni a kormány Amerikát arról: a törekvéseik megfelelnek a jogállam és az emberi jogok nemzetközi mércéjének.

Mi lesz az itthon szépen felépített ideológiai rendszerrel, ha kiderül, hogy gazdaságilag mennyire függünk Európától?

- Szerintem nem érdemes azt az illúziót kergetni, hogy majd Európa megoldja a gondjainkat. A problémáinkat csak magunk tudjuk megoldani. Ha a demokrácia iránt elkötelezett politikai elit és a véleményformáló értelmiség meg tudja győzni a saját értékei fontosságáról a lakosság egyre nagyobb körét, akkor lesz változás. A kormány nem a kétharmados többség miatt teszi meg ezeket a vitát kiváltó lépéseket, hanem azért, mert az ilyen intézkedések nem ingatják meg választói támogatottságát.

Egyelőre a kormánypárt a kétharmaddal azt tesz, amit akar. Mi lesz akkor, ha a választási rendszer átalakításával már 27 százalékkal is feles többséget tud szerezni?

- Talán azért nincs még erről végleges döntés, mert tudják, hogy ebben a formában ez kétélű fegyver. A Horn-kormány idején az MSZP-SZDSZ koalícióban az SZDSZ szorgalmazta, hogy kétharmad birtokában tegyék arányossá a választási rendszert a német modell alapján. A szocialisták azonban akkor azt mondták, hogy nem, mert nekünk jó a jelenlegi, és azzal fogunk nyerni. Kevesen emlékeznek rá, hogy 1998-ban az első fordulót tényleg meg is nyerték, de a második fordulóra nem maradt szövetséges.

Most a tervek szerint megszüntetik a második fordulót, amiből viszont rosszul is kijöhet a Fidesz. Gyöngyöspata példája is ezt mutatja. 2011-ben még kiszámíthatatlan, hogy mi lesz 2014-ben vagy 2018-ban. Annyi azonban látható, hogy ha most börtönnel fenyegetik az előző kormányok tagjait, akkor vállalják, hogy később velük is ezt tegyék.

Fenn lehet tartani ezt a folyamatos feszített, forradalmi hangulatot 2014-ig?

- Ezt teszik 2002 óta. Pedig voltak jobboldali politikusok, akik akkor azt írták, hogy Orbánnak mennie kell, mert ezzel a konfrontatív politikával nem lehet nyerni. Hát drámaian rájuk cáfolt a jelenlegi miniszterelnök.

A jogalkotás is meglehetősen konfrontatív. Bevallottan Gyurcsányra irányult a büntetőeljárási törvény módosítása is. Meddig folytatható a sor?

- A választások előtti évek arról szóltak, hogy hazaárulók, bűnözők irányítják az országot, akiket le kell váltani, és felelősségre kell vonni. Látható, hogy a lakosság számára ez vonzó üzenet. A másik vonzó üzenet az alacsony hitelkamat és a növekvő jövedelmek lennének. Ha az emberek tudnának a gyerekeiknek lakást venni, háromévente autót cserélni, akkor nem kellene lázban tartani őket. Ám mert ezt belátható időn belül nem fogja tudni megadni a kormány, marad a bűnbakkeresés. Ehhez viszont a bíróságok valószínűleg nem lesznek partnerek.

Visszamenőleges hatályú büntető törvényt a megváltozott összetételű Alkotmánybíróság is elutasítana. Nehezen tudom elképzelni, hogy a több mint 2000 éves jogelvek megsértése mögött az Ab többsége felsorakozna. De ha mégis, akkor a bíróságok előtt nehéz lenne bizonyítani, hogy például amikor Medgyessy Péter az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok fizetését megemelte, tudatosan tönkre akarta tenni az országot. De ha a jövőben kiderül, hogy a Matolcsy-féle gazdaságpolitika nem működik vagy azért, mert eleve hibás volt, vagy mert a gazdasági környezet időközben megváltozott, akkor a nemzetgazdasági minisztert börtönbe kell csukni?

Pedig tudjuk, hogy a tévedés, a helyzet hibás megítélése nem büntetőjogi kategória. Nagyon rossz pályára lavírozza magát ezzel a Fidesz. A kereszténydemokrata politika egyik alapelve, hogy csak azt teszem az ellenfelemmel, amit szeretnék, ha ő tenne velem. Ez viszont azt jelenti, hogy a jelenlegi kormánypárt saját felelősségre vonását vetíti előre.

Kezdhetnék a sort az ugyancsak nyakig eladósodott nagyvárosok fideszes polgármestereivel: Kósával, Lázárral...

- Egyes - évek óta a Fidesz vezetése alatt álló - önkormányzatok sokkal nagyobb mértékben adósodtak el, mint az állam. És ha az eladósodottság büntetőjogi kategória, akkor azt nem lehet csak a központi költségvetésre alkalmazni, az önkormányzati költségvetésre meg nem.

Fenntartja, amit egy éve mondott, hogy egy, a jogállam iránt elkötelezett, piacorientált centrum pártnak van helye és lehetősége Magyarországon?

- Ha egy éve ez igaz volt, most kétszeresen igaz. Pontosan azokat a centrumpárti értékeket ásta alá populista módon a jelenlegi kormányzat, amelyeknek a hiányát korábban jeleztem. Ha valaki megnézi a jobboldali blogokat, látja, hogy nagy a frusztráció, és sok a kritika. Az egyik blogon szavazni lehetett a magánnyugdíjpénztárak államosításáról: harminc ezren voksoltak a kormány intézkedése ellen és csak kétezren mellette. Volt olyan blogos szavazás is, amelyen a büntetőeljárási törvény módosítását 97 százalék utasította el, méghozzá a jobboldali közönség.

A nyugat-európai értelemben vett konzervatív jogállamiságot védő, az emberi jogokat tisztelő és a gazdasági racionalitást képviselő szavazóknak jelenleg nincsen pártjuk. Legnagyobb részük ugyan a Fidesznél van, de rosszul érzi magát. A politikai racionalitás alapján nagy szükség lenne egy centrumpártra. Az, hogy valaki létrehozza-e a közeljövőben, már más kérdés. Ha egy ilyen párt létrejönne, sok szavazót tudna magához vonzani a politikai spektrum közepéről.

Fazekas Ágnes, Lengyel Tibor / Népszava

Forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=457745