DÁTUM / NÉVNAP


HIRDETÉSEK

Szőke Imre e.v.
2431 Perkáta
Dr. Baráth Károly u. 51/A
+36 (30) 378 5478
imre.szoke19[at]gmail.com

Hosnyánszki László klíma- és villanyszerelés Perkátán és környékén

PatikaPlus Gyógyszertár Dunaújváros Tesco

B&D Kft - Dunaújváros

Suli-Soft-Design: a webes alkalmazások akadálymentesítője

József Attila Könyvtár Dunaújváros

A Perkáta Online az MTI hivatalos hírfelhasználója

legifotok.hu - Magyarország a magasból

VighFoto - esküvő, koncert, rendezvény fotózás

Perkáta története

A község Fejér megye keleti oldalán, a 62-es út mellett fekszik. A település a középkorban kun szállásterület volt. Neve első ízben 1417-ben, a kun pásztortársadalom felbomlásának idején szerepelt az oklevelekben, Ketpolkárt néven. A település neve Perkáta alakban 1527-ben bukkant fel először. 1559-ben a török összeírásokban két Perkáta, Kis- és Nagyperkáta szerepelt. 1785-ben Perkáta faluban 260 házban, Kisperkáta pusztán 6 házban éltek családok. Kisperkáta 1864-ben vált külön, mikor területéhez kapcsolták az uradalmi majorokat, kialakítva ezzel a puszta körül az uradalom gazdaságát. Az új község közigazgatási területéhez így 2005 fő tartozott. 1926-ban a két település egyesült Perkáta néven.

Forrás: Dr. Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon - Fejér megye kastélyai és kúriái (kiadó: Castellum Novum, Budapest, 2002)

Fejér megyében, a Mezőföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján települt Perkáta, melynek neve kelta eredetű. A vaskorszak kelta településrendszerének egyik lakott helye. Az I-IV. sz-ban a rómaiak foglalták el a területet, de a népvándorlási mozgalmak nyomait is követni tudjuk itt.

A XIII-XVI. sz-ban kun szálláshely volt, a hantosszéki kunkapitányság részeként. Régi nevének említése először Ozorai Pipo temesi főispán oklevelében fordul elő 1417-ben. A török hódoltság idején elnéptelenedik a község, kiűzésük után pedig délszlávok és főleg rác telepesek érkeztek ide. Szorgalmuk nyomán jelentős községgé fejlődött, amihez földrajzi helyzete, éghajlati adottságai is nagyban hozzájárultak.

A település múltjában a XVIII. sz. utolsó negyedétől a Győry család játszotta a legnagyobb szerepet. Mária Teréziától Radványi Győry Ferenc (IV.) 1775. június 25-én kapta meg Perkátát, ahová vincéseket telepít le, iskolát alapít, saját költségén római katolikus templomot építtet.

A lakosság száma az 1800-as évek elejétől napjainkig 3500-6000 fő között mozog, a nagyközség állandó lakóinak száma 4000-4500 fő között mozog (2010.05.01-i OEP adatok alapján: 4114 fő), a lakások száma pedig 1526, területe 7452 ha, ebből belterület 436 ha, mezőgazdasági jellegű település. Legnagyobb intézménye a Perkátai Általános Művelődési Központ, melynek tagintézménye a Szivárvány Óvoda és a József Attila Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház. Oktatási intézménye a Perkátai Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola.

Lakosság alakulása napjainkban


Dátum
Lakosok kor szerinti megoszlása (fő) *
18 év alatt
19-60 év között
60 év felett
Összesen
2010.01.01
872
2454
754
4080
2011.01.01
865
2448
753
4066
2012.01.01
878
2446
749
4073
2013.01.01
857
2552
668
4077
Dátum
18 év alatt
19-62 év között
62 év felett
Összesen
2014.01.01
836
2536
673
4045

* Forrás: Fogászati alapellátási szolgáltatói szerződés

Megjegyzés: A KSH szerint 2011. január 1-én 3960 fő állandó lakosa volt Perkátának. A fenti táblázatban lévő adatokhoz képest azért van eltérés, mert az OEP beleszámítja a tartózkodási helyre bejelentetteket is, míg a KSH nem.

KSH-adatok a településről


Adatok dátuma
Terület
(hektár)
Lakó-
népesség
(fő)
Lakások
száma
(darab)
2013.01.01
7 452
3 987
1 555
2014.01.01
7 452
3 914
1 555
2015.01.01
7 450
3 876
1 554
2016.01.01
7 452
3 887
1 554
2017.01.01
7 452
3 943
1 554
2018.01.01
7 452
3 898
1 556
2019.01.01
7 452
3 923
1 556

Forrás: Magyarország közigazgatási helynévkönyvei (KSH)

Infrastruktúra-intézményi háttér

A település rendelkezik általános művelődési központtal, azon belül óvodával és könyvtárral. Oktatási intézménye a Perkátai Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. A településen található orvosi rendelő, önálló gyógyszertár, valamint külön fogorvosi rendelő is.

Társadalmi, kulturális adottságok

Több társadalmi-kulturális szerveződés működik a településen, melyek az önkéntesség elve alapján jöttek létre. Ilyen például a több mint 25 éve fennálló Nyugdíjas Klub, a Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület, a 42. Állomás Egyesület, a több szakosztállyal (pl.: Labdarúgó Szakosztály, Leopard Box Klub) működő Perkátai Sportegyesület, valamint a polgárőrség, mely megalakulása óta jelentős szerepet tölt be a nagyközség közbiztonságának megőrzésében. Hagyományosan évente megrendezésre kerülnek a lovasnapok, mely esemény jelentős közönséget vonz mind a környező településekről, mind a helyi lakosok köréből, akik nemcsak nézőként, de esetenként aktív versenyzőként is részt vesznek a programban.


Ez egy ingyenes Dreamweaver sablon, amelyet a JustDreamweaver.com készített.

Impresszum      Adatkezelési tájékoztató