Kínai lehetőségek, támogatott üzletek

HVG - Ha egy magyar vállalkozó kínai partnerrel szeretne együttműködni, mindenképpen keresse fel őt a saját országában - szól a jó tanács. A helyi tapasztalat ugyanis elengedhetetlen. Mások a szokások, a viselkedési normák, az üzleti jogszabályi háttér viszont hasonló a magyarországihoz. Azzal, hogy Kína hazánkat szemelte ki európai logisztikai központjának, az eddigieknél is nagyobb tér nyílik a két ország vállalkozóinak üzleti kapcsolatfelvételére.

A június végi kínai-magyar kormányfői találkozó után szerte az országban megélénkült a kétoldalú vállalkozói kapcsolatok építése. Itthon legutóbb a Budapest China Mart hozott tető alá egy kínai-magyar üzletember találkozót, amelynek vendége a hatalmas piacnak számító ázsiai ország Hebei tartománya volt. A mintegy 60 milliós lélekszámú kínai országrész tartományi kereskedelmi osztályának vezetője, Gu Salong a jelen lévő magyar üzletembereknek számos iparág, tevékenységi kör képviselőjét mutatta be.

A kínai-magyar vállalkozói kapcsolatokat mindkét kormány támogatja
(Fotó: Bánkuti András)

Nagy Gábor László, a Budapest China Mart kommunikációs vezetője kérdésünkre kiemelte: a két ország közötti eddigi kapcsolat, hazánk geopolitikai elhelyezkedése, a jogszabályi és adminisztrációs háttér hasonlósága, valamint a munkaerő ára és a hozzáadott érték sokat nyomtak a latban Kína döntése során. Míg a nyugat-európai befektetők a magyar munkaerőpiaci árakat már magasnak tartva, inkább Kelet és Dél-Kelet Európa felé veszik az irányt, Kína - úgy tűnik - a térségben a magyar piacon találja meg azt, amire szüksége van.

A formálódó kínai-magyar vállalkozói kapcsolatokban kiemelt szerep jut a fejlesztéseknek, az innovációs beruházásoknak. Olyannyira, hogy e célra a kínai kormány is jelentősebb összegeket szán: amikor már megköttetett az üzleti kapcsolat és megvan a konkrét fejlesztési irány, az elkülönített pénzekből hasonlóan lehet támogatásokra pályázni, mint az Európai Unióban.

A Budapest China Mart egyébként már hét-nyolc éve foglalkozik a kínai-magyar kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok mikroszintű fejlesztésével. Mint nagykereskedelmi központ lehetőséget, s platformot nyújt az ázsiai ország és az európai régiót képviselő üzletemberek kapcsolatfelvételéhez. A rendszeres kétoldalú üzleti kapcsolatok ápolásában a Budapest China Mart mellett fontos szerep jut még a Magyar-Kínai Gazdasági Kamarának (ChinaCham Hungary), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán belül létrejött magyar-kínai tagozatnak.

A június végi kínai-magyar kormányszintű tárgyalások alkalmával a két ország új szövetséget kötött, s tizenkét megállapodást írtak alá. Ezek konkrét programokat, befektetéseket és pénzügyi megállapodásokat tartalmaznak. A tárgyalások során a kínai miniszterelnök vezette delegáció részéről ígéret hangzott el arra, hogy az ázsiai ország magyar államkötvényeket fog vásárolni, a kínai állami fejlesztési bank pedig egymilliárd eurós különhitelt fog biztosítani a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására. Emellett 2015-ig húszmilliárd dolláros szintre kívánják fejleszteni a kereskedelmi kapcsolatokat, valamint jelentős kínai vegyipari beruházás is várható hazánkban. Ven Csia-pao kínai kormányfő kijelentette: Magyarország lehet a kínai gazdaság egyik európai logisztikai központja.

Ami a konkrét kétoldalú üzleti kapcsolatokat, fejlesztéseket illeti, egy Szolnokra tervezett citromsavgyár és egy berettyóújfalui napelem-gyártó üzem létesítése már egészen előrehaladott állapotban van. A beruházások összértéke meghaladja a 700 milliárd forintot, s az üzleti megállapodások megközelítőleg 30 befektetői tárgyalás eredményeként születtek. A fejlesztések jelentős állami támogatásra számítanak.

Az ázsiai ország az utóbbi időszakban tovább növelte előnyét az Egyesült Államokkal szemben a megújuló energiaprojektek legvonzóbb országainak listáján. Peking jelentős mértékű állami támogatással segíti a zöld energia szektort, amivel versenytársainak felháborodását váltja ki a nemzetközi piacon - állítja összefoglalójában Szilas Cecília, a Nemzeti Innovációs Hivatal Pekingi TÉT-attaséja. (TéT Vegyes bizottság: a 2002-ben létrejött Tudományos és Technológiai Vegyes bizottság.)

Az Ernst and Young megújuló energiaprojektek piacának vonzerejét vizsgáló százpontos skálát használó listáján már 72-re nőtt Kína előnye a 67 ponton stagnáló Egyesült Államokkal szemben. A lista többek közt az adott szabályzók, piacra jutási lehetőségek, az energiainfrastruktúra fejlettsége és az egyes technológiák felhasználásának hatékonysága alapján rangsorolja az államokat. Kína és az USA után harmadik helyre - az eddigi bronzérmes Németországot megelőzve - India került.

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Az elmúlt 15 évben Kína meglehetősen gyors gazdasági fejlődést produkált. Szakértők szerint az ázsiai ország gazdasága a következő 5-10 esztendőben képes lesz éves szinten 8-9 százalékos növekedési rátát fenntartani. Ma Kína a világ harmadik legnagyobb kereskedelmi hatalma. A kétezres esztendők első évtizedében Kína átlagos évi export- növekedése jelentősen hozzájárult a GDP (bruttó hazai termék) látványos gyarapodásához. Miközben egyre nagyobb a kereslet a jó minőségű és piacképes kínai termékek iránt is az EU piacán.

Az iparban nagy lehetőségek vannak

Az ipar, amely Kína GDP-jének mintegy felét adja, az ország legfejlődőképesebb ágazata. Mind a nehéz-, mind a könnyűipar fontos Kínában, de a szakképzettséget igénylő iparágak is terjedő félben vannak az országban. Prognózisok szerint a jövőben az autóipar nagyfokú bővülése várható, ami csak tovább fokozza Kína így is óriási környezetszennyezését - vetíti előre a várható trendeket az Eastinfo Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. tanulmánya.

A szakértői anyagból kiderül az is, hogy Kína külkereskedelme folyamatosan bővül, az ország 2001-es WTO-hoz való csatlakozása óta a külföldi termékek áramlása jóval szabadabb lett. Az első három kereskedelmi partner az EU, az USA és Japán. Ezek mellett fontos szerep jut még Oroszországnak, Indiának, Dél-Koreának, valamint az afrikai és a latin- amerikai országoknak is. A magyar-kínai kétoldalú kereskedelmi volumen az elmúlt évtizedben megközelítőleg tízszeresére növekedett.

A hazai vállalkozók számára fölöttébb ígéretes kínai piac azonban sok újdonságot és számos meglepetést rejt. Nagy Gábor László minden kínai partnerrel üzleti kapcsolatba lépő magyar vállalkozónak azt ajánlja, hogy legalább egyszer látogasson el az ázsiai országba, és szerezzen minél több személyes tapasztalatot. Ha pedig már odáig jutottak az üzleti kapcsolatban, hogy adásvételre kerül a sor, a magyar fél mindenkor kérjen a termékekről nemzetközi tanúsítványt.

A magyar-kínai kapcsolatok

Magyarország és Kína kapcsolata hosszú időkre tekint vissza. Magyarország kínai nyelvű megnevezése - Xiongyali - az „ázsiai hun nemzetiség” szó gyökerét tartalmazza. Ez a kínai emberek számára azt közvetíti, hogy mi, magyarok Ázsiából származó rokonaik vagyunk. Család- és keresztnevünk Európában egyedülálló sorrendje is megegyezik a kínai nevek sorrendjével, illetve a dátumot is azonos sorrendben írjuk (év-hónap-nap), a legtöbb más országtól eltérően. A kínai-magyar kapcsolatok 2003 augusztusában, Medgyessy Péter hivatalos miniszterelnöki látogatását követően indultak nagy volumenű fejlődésnek.

Mire érdemes figyelni az üzletkötés során?

A protokoll és etikett ismereteket nem szabad lebecsülni. Kínában - ahogy Ázsiában általában - az európai vagy amerikai szokásokhoz képest sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az emberek az illő viselkedésre. Emiatt komoly üzleti lehetőségektől eshet el az, aki nem ismeri, vagy nem tartja be a kínai üzleti etikettet - hívja fel a figyelmet az Eastinfo Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Íme néhány fontos „apróság”.
A kínaiak nem igazán szeretnek ismeretlenekkel üzletet kötni, ezért gyakran alkalmaznak közvetítőket, kapcsolatokat, kapcsolattartókat. A kínai üzletemberek szívesen veszik a formális bemutatást az első találkozás alkalmával. Bemutatáskor mindig fel kell állni és a bemutatás során végig állva is kell maradni. A helyes üdvözlési forma a kézfogás, a kínaiak esetleg bólintanak is hozzá, ezután kerül sor a névjegy átadására. Semmiképpen ne felejtsen el névjegyet vinni a tárgyalásra, főleg első alkalommal! Hasznos, ha a névjegy kétnyelvű, de nem magyar-kínai, hanem inkább angol-kínai nyelvű. A kínai nők a házasságkötés után is a lánykori nevüket használják.
A tárgyalás során a későbbi beszélgetéskor a kínaiak a személyes kérdéseket nem tekintik tabutémának, ezért nem szabad meglepődni, ha rákérdeznek a korra, családi állapotra, gyerekekre, családra, fizetésre. A magas fizetés, a sok gyerek és a fiatal kor (hatvan alatt) mind a sikerességet közvetíti a kínai partner felé. A kínaiakat viszont zavarja, ha nyitott tenyér helyett mutatóujjal mutogatunk, s ez igaz a hívogatásra is (helyette a tenyeret lefelé fordítjuk és az összes ujjat egyszerre kinyújtjuk, majd behajlítjuk).
A legjobb ajándék a vacsorameghívás, de megfelel a külföldi cigaretta, konyak, jó minőségű whisky, vagy bor is. Vigyázni kell azonban, hogy ne ajándékozzunk semmit sem négyesével. Továbbá nem szabad olyan ajándékokat sem venni, amelyek a halálra vagy a temetésre asszociálnak, így például faliórát, vágott virágot, vagy bármilyen fehér tárgyat. Az élelmiszer ajándékozásával óvatosan kell bánni - ez csak néhány meghatározott esetben jöhet szóba -, mivel az a szegénységre utalhat.

Forrás: http://hvg.hu/kkv/20110712_vallalkozas_uzlet_kina#utm_source=hirkereso
&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2011_7_13