Segítség! Lopják a cikkeimet

Amikor egy írás felkerül az internetre - mindenki számára hozzáférhetően - ott a lehetőség, hogy bárki elvigye. Ezzel mindenki tisztában van és ezzel nincs is baj, a kérdés csak az, mire használják fel. Nézzük csak a lehetséges variációkat, mit tehet valaki.

1. Elolvassa.
2. Elolvassa és lájkolja, esetleg megosztja közösségi oldalakon.
3. Lementi a saját gépére.
4. Az anyag egy részét felhasználja, átfogalmazza saját szavaival és máshol felhasználja.
5. Néhány mondattal, vagy a bevezető részt átmásolja valahova és egy linket helyez el az eredeti cikkre mutatva.
6. Engedélyt kér a szerzőtől és ha az engedi, megjelenteti valahol máshol az írást, a forrás és a szerző engedélyével.

Eddig rendben.


7. Nem kér engedélyt és megjelenteti máshol, de hivatkozik az eredeti forrásra és/vagy megjelenteti a szerző nevét.
   Ez már nem a leghelyesebb, mert engedély nélkül jelentette meg máshol, de legalább forrás és/vagy szerző megjelölés található.
8. Átmásolja az írást/cikket és megjelenteti a saját weblapján/blogján/újságjában mindenféle hivatkozás vagy szerző megjelölés nélkül, mintha a sajátja lenne.
   Ez utóbbi jogtalan, helytelen és erkölcstelen is, különösen, ha más munkája után learatja a babérokat.

Jogtalan másolás az interneten

Már amikor 4 éve, az azóta megszűnt Virtus oldalon elkezdtem írásokat közölni - köztük semmilyen kategóriába sem sorolható „benső írásokat” - elő-előfordult, hogy mások is felhasználták. A szerző megjelölésével, vagy voltak, akik jelezték is, a felhasználást. De aztán többször előfordult, hogy csak úgy, a tudtom nélkül, erre mások hívták fel a figyelmem. Nem arról van szó, hogy annyira fontosak lettek volna, hogy ez nagyon zavarjon, többször oda is írtam egyes cikkek alá, hogy a szerző megjelölésével máshol is megjelentethetik. Így legalább terjedt néhány pozitív gondolat, ráadásul voltak, akikre olyan hatással voltak ezek, hogy tudtam, nagy örömöt szerez nekik, ha másoknak is megmutathatják.
Azután jóval később, az itteni Személyiségépítés blogomból is vettek át cikkeket. Volt, hogy csak utólag kértek engedélyt, de ebből nem volt gond. Mivel a blogjaimmal és egyéb írásokkal együtt már több száz cikkem megjelent, elég hosszadalmas lenne utánanézni, hol vettek át jogtalanul, de nem is akarok ebbe belemerülni. Csak úgy kíváncsiságból megnéztem, a tavalyi legnépszerűbb cikkem hol jelent még meg, s egyből találtam egy helyet, ahol szerző és forrásmegjelölés nélkül fent volt. Jeleztem a tulajdonosoknak, akik néhány napon belül levették. Egy másik helyen csak egy bekezdés, majd az eredeti cikkre mutató hivatkozás volt, ez nagyon szimpatikus és jó.
Sajnos jogtalan másolás az interneten naívan is történhet, bármennyire meglepő, vannak, akik természetesnek veszik, hogy máshonnan átvesznek anyagokat és meg sem fordul a fejükben, hogy ez nem „illik”.
A zenei blogom esetében viszont irdatlan mennyiségű anyagot dolgoztam fel, az előkészítése évekig tartott és sok olyan témát, stílust mutattam be részletesen, amelyről eddig magyarul nem volt, vagy csak hiányos információ. Sajnos a bő anyag, s amiatt, hogy az olvasók teljes kiszolgálására törekedtem, egyes anyagok - legalábbis a keresők szempontjából - túl hosszúak lettek, valamint a könnyebb eligazodást segítő belső bloglinkek száma magas. Így keresőoptimalizálási szempontból át kell rendeznem néhány dolgot és ez a folyamat hosszabb időt vesz igénybe. Észrevettem, hogy innen is vesznek át anyagokat, s a legmegdöbbentőbb az volt, hogy egy amatőr oldal eddig 32 cikkemet másolta át egy az egyben, mindeféle szerző vagy forrásmegjelölés nélkül, mintha a sajátja lenne.
A legnagyobb pofon az volt, amikor láttam, hogy egyes zenei stílusok szavait beírva, a Google első helyen hozza a másolt oldalt, míg az eredeti, amit én írtam, sehol sincs. Úgy tudtam, a Google „nem szereti” a másolt oldalakat, ezért mihelyst észreveszi, ezeket hátrébb rangsorolja. Ez esetben pont fordítva történt, a jogtalan felhasználó az első helyre került, míg én, az eredeti szerző büntetve lettem, mert az eredeti cikket sok oldallal arrébb sem találom a keresőben.

Felhasználás helyesen és helytelenül

Mivel vannak közös ismeret és tudásanyagok, valamint az ismeretterjesztő cikkek egy része közös forrásokból merít, semmi gond azzal, ha másoktól veszünk át információkat. Én is merítek másoktól és tőlem is merítenek, mert vannak dolgok, amikről nehéz ismeretekhez jutni. Ilyen esetben az a helyes, ha csak kiegészítésként és/vagy részanyagokat használunk fel, illetve amit átvettünk, átfogalmazzuk saját szavainkkal és úgy jelentetjük meg. Kivételek lehetnek egyes olyan mondatok - mint például a Wikipédiában találhatók - amelyeket nem lehet úgy átformálni, hogy el ne veszítsék eredeti jelentésüket.
Amikor valaki szó szerint vesz át másoktól és nem jelöli meg a forrást vagy a szerzőt, az már mások szellemi tulajdonával való visszaélés. Ha teljes cikket átmásolnak ilyen módon, az a szerzői jogok teljes semmibevétele és mások munkájának jogtalan felhasználása, haszonélvezete. Szerintem ez az igazi jogtalan másolás az interneten. Ha valaki a saját gépére másol le valamit és használ, hát tegye, mindaddig nem zavar, amíg máshol meg nem jelenteti a saját nevében.
Vannak, akik úgy gondolják, hogy ami egyszer már megjelent az interneten, az köztulajdon és bármit lehet vele tenni. Azonban gondoljanak csak bele, ha ez így lenne, bárki, mindenféle munka nélkül átvehetné mások drágán létrehozott anyagait és akár saját hasznot kovácsolhatna belőle. Vannak is olyan „szerzők” és blogok, oldalak, ahol semmilyen saját anyag nincs, csak máshonnan, vagy „hivatalos forrásból” merített. Ezt a felfogást igazán nem értem, mert aki képtelen bármilyen saját anyag létrehozására, minek akar publikálni?

Jogtalan másolás az interneten - Mit tehetünk?

Amikor régebben sok magánoldalon és blogban láttam a feliratot, hogy szerzői jogok stb. és másolás tilos, ez általában nem volt túl szimpatikus, mivel ha belépünk egy oldalra nem túl biztató, ha ezt látjuk egyből, hiszen nem lopni jöttünk. Mostanra sajnos én is arra kényszerültem, hogy a zenei blogomnál kiírjam, mert ha nem is akadályozza meg, mégis egyfajta figyelmeztető jel a másolgatóknak.
Természetesen magához a weboldal, vagy blog tulajdonosához kell fordulnunk, ha észrevesszük, hogy eltulajdonította az írásunkat, vagy egyéb anyagot. A gond csak akkor van, ha - amint ez rengeteg esetben előfordul - nem találunk semmilyen személyes információt, még e-mail címet sem, az adott weblapon. Esetleg a másik lehetőség, hogy vendégkönyvön át jelzünk, itt a másik probléma lehet, hogy sokan hosszú időre magára hagyják a weblapjukat és észre sem veszik. Ha van rá lehetőség - különösen ingyenes tárhelyen futó weboldalak esetében - a laprendszert működtető emberekhez, vagy céghez fordulhatunk. Végső esetben jelezhetjük például a Google felé is, azonban a Google nem tilthat le weboldalakat, írásokat, maximum nem jelzi a keresőben, de ez is időbe és utánjárásba kerülhet, már ha sikerül.

2013. január 13.

Eyn

Forrás:
felsofokon.hu/korlatlan-blog/2013/01/13/segitseg-lopjak-a-cikkeimet