Gyertyák és mécsesek

Az ősz a betakarítás és az emlékezés időszaka. Október végén, november elején elhunyt családtagjainkra, rokonainkra, barátainkra és ismerőseinkre emlékezünk.

Megélénkülnek az egész országban a temetők. Mindenki igyekszik rendbe tenni, széppé varázsolni nyughelyeiket, Természetesen nem csak ilyenkor, hanem az egész esztendőben.

Általában ilyenkor még jó az idő, bár volt már olyan, hogy a november elejei fagyok rozsda barna színűvé tették a fehér krizantémokat.

Mindenszentekkor és a halottak napján meggyújtjuk a mécseseket és a gyertyákat. Az esti szürkületben szépen villóznak a fények. Az egyik kialszik, a másik pedig lángra lobban. Messzire világítanak. Nagyon szép a látvány ilyenkor. Főhajtással emlékezünk elhunyt szeretteinkre, akik már az égi ösvényeken járnak és várnak bennünket, mert sajnos az élet véges. Minden elmúlik egyszer. De emlékezni azoknak kell, akik még bírják az életet. Ezt minden évben meg is tesszük, addig, amíg érettünk nem szólal majd meg a lélekharang!

Gyermekkoromban, szüleimmel, testvéreimmel együtt, nagyon szerettem kimenni a balatonszárszói temetőbe. Akkor még nem érintett meg engem az elmúlás fagyos szele. Azonban, ahogyan idősebb lesz az ember, már egészen másképpen látja az örök körforgást.

Élet és halál, két egymástól elválaszthatatlan lét. Születünk és meghalunk, ez az élet rendje. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy meddig élvezhetjük a földi létet. Ugyanis, akit hosszú élettel ajándékozik meg a sors, sokkal többet tud tenni országáért, családjáért és saját magáért.

Sajnos közben időről időre elveszítjük egyes családtagjainkat, rokonainkat, barátainkat és ismerőseinket. Ez természetesen nagy szomorúsággal tölti el szívünket.

Az őszi villódzó fényekben, a gyertyák és a mécsesek folyamatos meggyújtásával most rájuk emlékezünk! Minden gyertya és mécses egy-egy életet jelképez. Azt, hogy nem feledhetjük és nem felejtjük el őket. Emlékük itt él a szívünkben. Nemcsak mindenszentekkor és a halottak napján!

Székesfehérvár, 2021. november 1.

Csató József

Fotó: Németh Gábor