Perkáta története
A község Fejér megye keleti oldalán, a 62-es út mellett fekszik. A település a középkorban kun szállásterület volt. Neve első ízben 1417-ben, a kun pásztortársadalom felbomlásának idején szerepelt az oklevelekben, Ketpolkárt néven. A település neve Perkáta alakban 1527-ben bukkant fel először. 1559-ben a török összeírásokban két Perkáta, Kis- és Nagyperkáta szerepelt. 1785-ben Perkáta faluban 260 házban, Kisperkáta pusztán 6 házban éltek családok. Kisperkáta 1864-ben vált külön, mikor területéhez kapcsolták az uradalmi majorokat, kialakítva ezzel a puszta körül az uradalom gazdaságát. Az új község közigazgatási területéhez így 2005 fő tartozott. 1926-ban a két település egyesült Perkáta néven.
Forrás: Dr. Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon - Fejér megye kastélyai és kúriái (kiadó: Castellum Novum, Budapest, 2002)
Fejér megyében, a Mezőföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján települt
Perkáta, melynek neve kelta eredetű. A vaskorszak kelta településrendszerének
egyik lakott helye. Az I-IV. sz-ban a rómaiak foglalták el a területet,
de a népvándorlási mozgalmak nyomait is követni tudjuk itt.
A XIII-XVI. sz-ban kun szálláshely volt, a hantosszéki kunkapitányság részeként.
Régi nevének említése először Ozorai Pipo temesi főispán oklevelében fordul
elő 1417-ben. A török hódoltság idején elnéptelenedik a község, kiűzésük után
pedig délszlávok és főleg rác telepesek érkeztek ide. Szorgalmuk nyomán jelentős
községgé fejlődött, amihez földrajzi helyzete, éghajlati adottságai is nagyban
hozzájárultak.
A település múltjában a XVIII. sz. utolsó negyedétől a Győry család játszotta
a legnagyobb szerepet. Mária Teréziától Radványi Győry Ferenc (IV.) 1775.
június 25-én kapta meg Perkátát, ahová vincéseket telepít le, iskolát alapít,
saját költségén római katolikus templomot építtet.
A lakosság száma az 1800-as évek elejétől napjainkig 3500-6000 fő között mozog,
a nagyközség állandó lakóinak száma 4000-4500 fő között mozog (2010.05.01-i OEP adatok alapján: 4114 fő), a lakások száma pedig 1526, területe
7452 ha, ebből belterület 436 ha, mezőgazdasági jellegű település. Legnagyobb
intézménye a Perkátai Általános Művelődési Központ, melynek tagintézménye a Szivárvány Óvoda és a József Attila Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház. Oktatási intézménye a Perkátai Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola.
Lakosság alakulása napjainkban
Dátum
|
Lakosok kor szerinti megoszlása (fő) *
|
|||
18 év alatt
|
19-60 év között
|
60 év felett
|
Összesen
|
|
2010.01.01
|
872
|
2454
|
754
|
4080
|
2011.01.01
|
865
|
2448
|
753
|
4066
|
2012.01.01
|
878
|
2446
|
749
|
4073
|
2013.01.01
|
857
|
2552
|
668
|
4077
|
Dátum
|
18 év alatt
|
19-62 év között
|
62 év felett
|
Összesen
|
2014.01.01
|
836
|
2536
|
673
|
4045
|
* Forrás: Fogászati alapellátási szolgáltatói szerződés
Megjegyzés: A KSH szerint 2011. január 1-én 3960 fő állandó lakosa volt Perkátának. A fenti táblázatban lévő adatokhoz képest azért van eltérés, mert az OEP beleszámítja a tartózkodási helyre bejelentetteket is, míg a KSH nem.
KSH-adatok a településről
Adatok dátuma
|
Terület
(hektár) |
Lakó-
népesség (fő) |
Lakások
száma (darab) |
2013.01.01
|
7 452
|
3 987
|
1 555
|
2014.01.01
|
7 452
|
3 914
|
1 555
|
2015.01.01
|
7 450
|
3 876
|
1 554
|
2016.01.01
|
7 452
|
3 887
|
1 554
|
2017.01.01
|
7 452
|
3 943
|
1 554
|
2018.01.01
|
7 452
|
3 898
|
1 556
|
2019.01.01
|
7 452
|
3 923
|
1 556
|
Forrás: Magyarország közigazgatási helynévkönyvei (KSH)
Infrastruktúra-intézményi háttér
A település rendelkezik általános művelődési központtal, azon belül óvodával és könyvtárral. Oktatási intézménye a Perkátai Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. A településen található orvosi rendelő, önálló gyógyszertár, valamint külön fogorvosi rendelő is.
Társadalmi, kulturális adottságok
Több társadalmi-kulturális szerveződés működik a településen, melyek az önkéntesség elve alapján jöttek létre. Ilyen például a több mint 25 éve fennálló Nyugdíjas Klub, a Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület, a 42. Állomás Egyesület, a több szakosztállyal (pl.: Labdarúgó Szakosztály, Leopard Box Klub) működő Perkátai Sportegyesület, valamint a polgárőrség, mely megalakulása óta jelentős szerepet tölt be a nagyközség közbiztonságának megőrzésében. Hagyományosan évente megrendezésre kerülnek a lovasnapok, mely esemény jelentős közönséget vonz mind a környező településekről, mind a helyi lakosok köréből, akik nemcsak nézőként, de esetenként aktív versenyzőként is részt vesznek a programban.