Itthon otthon van, avagy mi a helyzet a perkátai turizmussal?
A következő gondolatokat a jövő héten megrendezésre kerülő Utazás 2011 kiállítás és az előttünk álló látogatócsalogató események hozták ki belőlem. Állítólag ezen a seregszemlén különböző kiadványokkal Perkáta is képviseltetni fogja magát...
A munkahelyi stressz oldására, a napi rohanás ellen, vagy az otthoni problémák leküzdésére nem csak a tengerpart nyújthat felejthetetlen kikapcsolódást. Gondoltak már arra a kedves Olvasók, hogy milyen kellemes egy fákkal körülvett, madárcsicsergéstől zengő helyen ébredni, ahol még a reggelit is felszolgálják? Én már csak tudom, hiszen Budapesten élek, ahol rohannak az emberek, nagy a zaj, szennyezett a levegő, s sajnos, elég kevés a madárcsicsergés. Az emberek többsége már akkor megnyugszik, ha nyugodtan kezdődik a napja. A legtöbb üdülőhelyen a pihenéshez különböző programlehetőségek is párosulnak, amelyek újabb élményeket nyújtanak felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt. Sétálhatunk a mezőn, az erdőben, beszélgethetünk a jó levegőn, miközben tüdőnk is felfrissül. A szálláshelyünkön napozhatunk vagy akár grillezhetünk kedvünkre. Ezek a lehetőségek elvileg mind adottak Perkátán is. Már csak egy kérdésem marad: van-e a községben erre a kihívásra vállalkozó egyén vagy család?
Miért is jutott eszembe ez a kérdés éppen most?
Perkáta legmozgalmasabb iwiw-es topikjában többek között azon megy a vita (agyalás), hogy mit kellene csinálni azért, hogy jobb körülményei legyenek az itt élő embereknek, a településnek. Több mint 20 nevezetességet tudhat magának a nagyközség, és most folyik a Perkátai Életút Projekt kivitelezése is. Minden nevezetesség megismerésére, bejárására, megtekintésére nem elég egy nap. Ha valakinek kedve támad Perkátára látogatnia a honlapon található látnivalók kapcsán, és szállást is próbál keresni a neten, bizony legközelebb csak Adonyban talál. Onnan nap, mint nap átjárni Perkátára nem éppen gazdaságos megoldás. Ha be akarjuk járni minden zegzugát a falunak, akkor erre egy nap nagyon kevés. Hihetetlen, hogy nincs egy panzió, nincs egy kiadó szoba Perkátán. A Stüszi Vendéglőt meglátva a főút mentén, az ember arra gondol, hogy ez egyben egy fogadó is, de sajnos, nem az.
Sok olyan programmal is rendelkezik Perkáta, amely több napra is vonzaná a vendégeket. Idén is lesznek olyan események, amely megfelelő propagandával idecsalogathatnák a látogatókat, pl. a retromajális májusban, a Perkátai Lovasnapok júniusban, vagy a haranglábkörüli rendezvény (ahol évről-évre nagy sikerű folklór műsort tartanak), nem is beszélve a virtusvetélkedő országos döntőjéről, vagy az Egyházközségi búcsúról, és a Perkáta Karácsonyról. Újra adódik a kérdés, vajon hol lesznek elszállásolva a virtusvetélkedő csapatai és szurkolói? Esetleg ilyenkor képes a település apraja-nagyja összefogni, s szálláshelyeket biztosítani a vendégeknek és a versenyzőknek?
A falusi turizmus összefogására és átfogó megszervezésére lehet, hogy sokan várnak már Perkátán, csak nem mertek eddig kezdeményezni? Lehet, hogy csak kezdő lökésre várnak?
Vigh György