Ma van az űrhajózás napja

Ebből az alkalomból a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épületében, stílszerűen a Simonyi Károly teremben szakmai előadásokat tartottak a magyar űrkutatás-űrhajózás múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
Bernard Zufferey, az Európai Űrügynökség (European Space Agency) PECS Iroda képviselője köszöntőjében kiemelte a diákműholdak és a Masat-1 fontosságát.
Kovács Kálmán, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke moderálásával - és előadást is tartva - többek között Pap László, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke, majd Both Előd, az NFM Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója, illetve a MASAT-1 fejlesztői (pl. Horváth Gyula, Várhegyi Zsolt, Kovács Zoltán, Dudás Levente) tartottak érdekes előadásokat. Azokból megismerhettük a magyar műszaki tudományok fejlődésének mérföldköveit, amelyek eredményei elvezettek a MASAT-1 sikertörténetéhez. Megtudhattuk, hogy a magyar fejlesztésű, mintegy 1 kg tömegű, 10 cm élhosszúságú, kockaformájú műhold szinte minden porcikája magyar. Egyedül a napelemek származnak importból, illetve magyar tervek alapján a szilícium-alapú chipek kivitelezése történt külhonban.
A szakmai fórum zárásaként az épület aulájában bocsátották forgalomba a Hefelle Glória grafikusművész által megálmodott alkalmi bélyeget, a hozzátartozó borítékkal és bélyegzővel. A bélyegkép főmotívuma a Masat-1, melynek hátterében a Föld és a magyar nemzeti zászló látható.
A Magyar Nemzeti Bank is bemutatta numizmatikai újdonságát, a Bohus Áron tervezte 1000 forintos címletű kupronikkel emlékérmét, mely ugyancsak az első magyar műhold pályára állása alkalmára született. Az emlékérme a magyar mérnökök, feltalálók technikai újdonságait, találmányait bemutató sorozat nyolcadik tagjaként került kibocsátásra.
Az emlékérme előlapján, a Masat-1 jeleit fogadni képes antenna stilizált ábrázolása látható. Az antenna ábrázolása felett a „MAGYARORSZÁG” felirat, az „1000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, az ábrázolás alatt a „2012” verési évszám és a „BP.” verdejel olvasható.
Az emlékérme hátlapján a működésben lévő Masat-1 stilizált ábrázolása látható, háttérben a Föld bolygó Európa felőli felülnézeti részletével, melyen Magyarország területe kiemelve jelenik meg. A műhold ábrázolása alatt a „MASAT-1” és az „AZ ELSŐ MAGYAR MŰHOLD” felirat olvasható. Az emlékérme bal felső sarkában Bohus Áron tervezőművész mesterjegye található.

Budapest, 2012. április 12.

Perkáta Online (HCJD & HLSZ)

Mit kell tudni a Masat-1 műholddal összefüggésben?

A Masat-1 a „magyar” és a „satellite” szavakból képzett szó.
A Masat-1 MO-72 az első teljesen magyar építésű mesterséges égitest, melyet magyar idő szerint 2012. február 13-án 11 órakor indították útnak, a Francia Guyana-i Kourou melletti űrközpontból. A CubeSat szabványt a California Polytechnic State University és a San Luis Obispo and Stanford University's Space Systems Development Lab dolgozta ki. Célja, hogy a bekapcsolódó egyetemek 10×10×10 cm méretű, legfeljebb 1 kg tömegű egységekben meghatározott, működő pikoműholdat fejlesszenek ki. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói 2006-ban látták meg a würzburgi egyetem által kifejlesztett pikoműholdat, majd 2007-ben, oktatók és kutatók támogatásával, Dr. Gschwindt András vezetésével megalakult a Masat-1 Fejlesztői Csapat. Elhatározták, hogy a szabvány alapján létrehozzák hazánk első műholdját. A csoport tagjai: Bükkfejes András, Czifra Dávid, Dudás Levente, Glisics Sándor, Horváth Gyula, Hödl Emil, Kovács Zoltán, Marosy Gábor, Mezei Tibor, Temesvölgyi Tamás, Varga Lajos és Várhegyi Zsolt. Céljuk az volt, hogy olyan szerkezetet hozzanak létre, mely képes túlélni a felbocsátáskori rázkódást, alkalmazkodik a szélsőséges környezethez, a Földtől 300-1450 km magasságban legalább 3 hónapig képes működni és folyamatosan kommunikálni a földi vezérlőállomással. Az utolsó pillanatban még egy kis tömegű kamera is bekerülhetett a műholdba. Az első sikeres képek a Földről a 2012. március eleji napvihart követően készültek. A 300 millió forintos eszmei értékű projekt megvalósításába az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának két tanszéke - az Elektronikus Eszközök Tanszék, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék és annak Űrkutató Csoportja, valamint számos külső cég is bekapcsolódott. A Masat-1 kifejlesztése megközelítőleg 56.000 mérnökórát vett igénybe. A rádió a 70 centiméteres amatőr sávon működik, így bármely rádióamatőr veheti a telemetriai adatokat a pálya ismeretében, a műhold honlapjáról letölthető dekódoló szoftver segítségével.

Forrás: cubesat.bme.hu

Képek a rendezvényről

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épülete



Kovács Kálmán előadását tartja



Alkalmi posta az egyetem aulájában



Elsőnapi bélyegzőlenyomatra várva...



...elsőnapi bélyegzőlenyomattal (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)



Átadásra várva...



Az emlékérme (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)



A bélyeg és az emlékérme ünnepélyes forgalomba bocsátása



A műhold fejlesztői egy-egy alkalmi borítékon lévő bélyeget, illetve emlékérmét kaptak (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)