A gondolat még szabad...

Különös világot élünk napjainkban. Sok ember küzd fáradhatatlanul a fennmaradásért, a mindennapi betevőért. Sok ember küzd egy-egy állásért, a becsületért, és sokan vannak olyanok is, akik már melankóliába esve feladták a küzdelmet. Nem figyelünk egymásra eléggé. Irigyeljük, ha a másiknak több jut, és örülünk a másik bajának, kudarcának.
Nem jól van ez így!
Nem jól van ez Perkátán sem. Az emberek már nem őszinték egymáshoz. Figyelik a másikat, hogy ki-kinek a rendezvényére megy el, vagy ki-kivel beszélget az utcán, beszélget-e a munkahelyen, kávézik esetleg dohányzik-e. Figyelik, hogy ki jár be a hivatalba és ki nem. Az egészen biztosan észrevehető, hogy az emberek egyre kevesebbet nevetnek, kevesebbet barátkoznak, inkább behúzódnak az otthonaikba. Nem akarnak tudomást venni az emberek itt a faluban sem arról, hogy az életterünk egyre szűkösebbé válik, a pénzünk egyre kevesebbet ér, miközben egyre több a kiadásunk, és egyre többször döntenek a fejünk felett.
Különös az az érzés, hogy nincs szó, amit már ne hallottunk volna, nincs mondat, amit már ne mondott volna el valaki, valahogy, valahol. És mégis egyre nagyobb szükségét érezzük annak, hogy beszéljünk. Újra meg újra beszéljünk, mert az igazságtalanságokat ki kell mondani! Ki kell mondani, hogy igenis tapasztalunk antidemokratikus döntéseket, hogy nem értünk egyet azzal, ha valaki előnyt élvez a másikkal szemben politikai hovatartozása miatt, ha megbélyegzik, mert más nézetet vall, ha meggondolatlan költekezés folyik a közpénzekből és még hosszasan sorolhatnánk!
Pedig a látszat, a körítés, a kommunikáció nagyon szép, és nagyon körültekintőnek tűnik. Lépten-nyomon, díszasztalon olvashatjuk Magyarország Alaptörvényét, nehogy ne tudjunk valamely jogunkról vagy kötelességünkről!
Néhány mondatot idézünk is belőle, mert jó tudni, hogy így van! Leírva.

„B) cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.”

Mindenki értelmezze a maga szájíze szerint a fent olvasottakat, mert a gondolat szabad...

A helyi önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján - a törvényes keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.
A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.
A helyi képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) alapján dolgoznak. Amennyiben tevékenységük alatt azt megszegik, jogtalanul járnak el, azaz nem érvényesül a nép akarata.
Korábbi írásaink során már több alkalommal felhívtuk a figyelmet arra, hogy a Perkátai képviselő-testület is időnként eltér az SZMSZ-ben meghatározottaktól, a törvényes rendtől. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt időszakban újra történtek olyan események, amelyek mögött nem volt megfelelő önkormányzati határozat. Legalábbis mi nem találtunk, a hivatalos honlapon közzétett testületi ülésekről szóló jegyzőkönyvekben. (Csak reménykedni tudunk benne, hogy amit látunk, eljut hozzánk, az a teljes valóságot tartalmazza.)

Például a kistérségi tanuszoda per kapcsán, első fokon ítélet született. Sajnos Perkátára nézve kedvezőtlen a döntés, komoly pénzügyi kihatásokkal. Minden további eljárás érinti Perkáta Önkormányzatának költségvetését is, ezért a fellebbezéshez is kellett volna a képviselő-testület határozata. Ez nem történt meg. Anélkül pedig, egyszemélyes döntés született.

A másik példa a francia testvér-települési kapcsolatot érinti, amelyről sokat olvashattunk. Perkáta polgármestere további 10 éves testvér-települési együttműködési szerződést írt alá Saint-Maximin-ban. A két település közötti együttműködés hivatalos, erről az SZMSZ is rendelkezik:

4. §
Perkáta Nagyközség nemzetközi kapcsolatai:
a) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn SAINT-MAXIMIN francia önkormányzattal és a Kínai Népköztársaság Pekingi Fengtai Kerületi Huaxiang Nagyközséggel, és az erdélyi Kisbács településsel.
b) Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

A hiba oda csúszott be, hogy a perkátai képviselő-testület nem hozott olyan döntést, miszerint a testvér-települési kapcsolat hivatalos fenntartását újabb 10 évvel meghosszabbítja. A publikált jegyzőkönyvek legalább is nem tartalmaznak erről szóló határozatot. Ráadásul a perkátai delegációban nem utazott egyetlen képviselő sem. Tehát Perkáta polgármestere nem írhatott alá együttműködési szerződést Perkáta nevében, csak a saját nevében. De az újságcikkek nem erről szólnak!

Mi úgy gondoljuk, hogy jogtalanul járt el polgármesterünk a fent említett esetekben, de mindenki értékelje maga a történteket, mert a gondolat még szabad...

A sárba-taposás megvolt a testület tagjainak is és a falu lakóinak is.

A gondolat szabad, de törvények betartása mindenkire kötelező kell, hogy legyen! Különösen, ha közpénzekről, Perkáta, azaz a mi közös pénzünkről és jövőnkről van szó.

A képviselő-testületi ülésekről jegyzőkönyv készül. A választópolgárok számára a jegyzőkönyvbe való betekintés jogát a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalban bárki által hozzáférhető módon történő elhelyezéssel, illetve az Önkormányzat honlapján történő közzététellel biztosítja. A Községi Könyvtárba már nem kerül a jegyzőkönyvből, pedig ez korábban így volt. Mintha szűkülne ama nagy nyitottság! Persze a zárt ülésekre más szabály vonatkozik, abba nem szabad betekinteni! Érthető is ez személyes kérdések esetén.
Azonban a „Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 17. § (3) bekezdése szerint a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. Az Ötv. szerint a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságát még akkor is biztosítani kell, ha egyébként a témában zárt ülést tartottak. Az önkormányzat döntésének, határozatának nyilvánosságát tehát az Ötv. is biztosítja, még zárt ülés esetén is.”
Tehát joga van minden polgárnak megtudni a zárt ülésen hozott határozatok eredményét! Például ki és milyen mértékben kapott munkáltatói kölcsönt, vagy egyéb juttatást. Egyes pozíciókba kiket választanak és a többi „titkot” is meg lehetne ismerni!

Magyarország Alaptörvénye olyan szépen rögzíti a „Nemzeti hitvallás”-t:

Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.

Igen, a gondolat még szabad...

Új évben új terveket szövögetünk és játszadozhatunk gondolatainkkal. Micsoda ajándék ez a gazdasági válság! Hatalmas az esély arra, hogy az anyagi értékek dicsőítését most felváltja az emberi értékek tisztelete. Még ha nem is helyettesíthetik teljesen, de ellensúlyozhatják valamennyire őket. Egyesek az anyagi hiányt nagyon nehezen viselik. De mások meglátják a bajban azt is, hogy ez új lehetőséget ad arra, hogy újra emberként élhessünk. Meg kell, hogy szűnjön a vásárlási mánia, a vásárlási kényszer. Észre kell vennünk, hogy minél többet vásárolunk, annál több a szemét. A legtöbb csoda-dolog, amit megveszünk, néhány hónapon belül veszít a varázsából és a szemétben landol.
Ha visszatér az emberek szívébe a melegség, az öröm, az lesz az igazi ajándék! Ahhoz azonban az kell, hogy tiszteletben tartsuk embertársainkat, megbecsüljük családtagjainkat, szomszédainkat, munkatársainkat, barátainkat!

Legalább gondolkodjunk el rajta, azt még szabad!

Perkáta, 2012. január 29.

Függetlenek Perkátáért Egyesület