A perkátaiak nagy reménnyel kecsegtető befektetésről ábrándoznak

A kínai kapcsolat - Fejérben lehetne az európai virágpiac bázisa

Perkáta - Félszáz éves múltja van a Fejér megyei település kínai kapcsolatainak. Lehet ebből nagyot profitálni?

Jól tudjuk, Kína megkerülhetetlen tényező a világgazdaságban, és mára jól beletanult a szuperhatalom szerepébe. Pekinget a gazdasági válság még erősebbé tette, mert hosszú ideje kiharcolt kereskedelmi többlete miatt sok pénzt halmozott fel és a fejlett országok messze legnagyobb hitelezőjévé vált, tőkéjével állampapírokat és cégeket vásárol világszerte. Minap tizenkét, főként gazdasági vonatkozású megállapodást írt alá Orbán Viktor miniszterelnök és Ven Csia-pao kínai kormányfő. Ezek között megszületett egy, a befektetések ösztönzéséről szóló egyetértési nyilatkozat is. Vajon profitálhat ebből Fejér megye, vagy térségünk valamelyik másik települése? Ha igen, akkor erre talán Perkátának van a legnagyobb esélye.

Pavlicsek Zsolt többször járt a kínai partnernél. Ott kapta az ajándékot, amely jelképe a távol-keleti virágvárosnak a világvárosban (Fotó: Pati-Nagy Bence)

Viccet mesél kollégám a szerkesztőségben, miután Kínára terelődik a szó. Megérkezik a magyar küldöttség Pekingbe, a vendéglátó párttitkár kérdezi: mennyien vannak? Hát, mi úgy tízmilliónyian, hangzik a szerény válasz. És hol szálltak meg?, kérdez ismét a kínai. Ez a tréfa jól érzékelteti egymáshoz mért viszonyainkat. De azt is, hogy nagyot nyerhetünk a kapcsolatokkal.
Pavlicsek Zsolt Perkáta kínai kapcsolatainak felelőse. Azért esett a tanár úrra Somogyi Balázs polgármester választása, mert kínai önvédelmi sport mestere és oktatója, és már csak ezért is többet tud a keleti kultúrákról, mint a környéken bárki. Somogyi Balázs 2006-os megválasztásakor új alapokra kívánta helyezni a kapcsolatokat, s ebben számított referensére.
- Kína világhatalom, ezen nincs mit vitatkozni. Perkáta számára pedig nagy kiugrási lehetőség az együttműködés felgyorsulása - szögezi le Pavlicsek, miközben a helyi iskola tanárijában tanév utáni teendőit intézi.
De ő is gyerek volt, amikor az első kínai delegációtag betette a lábát (illetve a Volgáját) Perkátára. Nos, lapozzunk vissza a múltban. Félszáz éve kerültünk viszonyba Peking Fengtai kerületének Huahsziang nevű részével. Már akkor sem volt Perkáta velük egy súlycsoportban, de ezt a kínaiak megszokhatták Európában, így nem éreztették fölényüket. Huahsziang kétszázezres hely, és sportcsarnokába egy az egyben be lehetne tolni a négyezres Perkátát házastul, lelkestül.
Egész pontosan 1960. április 3-án írt alá Huahsziang Népi Kommunája és a perkátai termelőszövetkezet egy barátsági megállapodást, ennek nyomán 1961. január 1-jétől nálunk átkeresztelték a gazdaságot Magyar-Kínai Barátság Termelőszövetkezetre.

Negyven éven át ápolgatta is a politikai okokból létrejött jó viszonyt a két fél. A helyiek tudtak erről, de csak annyiban érintette őket, hogy időnként megjelentek fekete Volgával a kínai delegációk a faluban. Ez változott meg 2001-ben, amikor a két hely közös akarattal településszintűre emelte az addig szövetkezeti alapú kapcsolatokat - lépked az időben gondolatban előre Pavlicsek Zsolt. Aki úgy látja: megvalósultak ugyan a találkozók és a kölcsönös látogatások, tényleges eredmények azonban nem látszódtak sem gazdasági, sem pedig kulturális területen. Aztán 2007-ben megalakult a Perkátai Kínai Egyesület (ma Klub), az önkormányzat többször járt a budapesti kínai nagykövetségen is. Perkátán vendégül látták Chen Ziliut, a falu díszpolgárát, az egyik korábbi nagykövetet és feleségét. Azaz Péter bácsit és Kati nénit, mert az egyszerűség és a praktikusság nevében a helyiek a kínaiakat rendre magyar névre keresztelik, amit ők megadóan és mosolyogva tűrnek. Aztán 2010-ben tíz évre előre rögzítették az együttműködés kereteit a gazdaság, a kultúra, az oktatás területén. Erre a papírra ez év januárjában kerültek aláírások Pekingben: az eseményen ott volt, s annak jelentőségét növelte L. Simon László országgyűlési képviselőnk is.

Perkátaiak a világ egyetlen olyan építményénél, amely az űrből is látható. Eljött az ideje, hogy túllépjünk a kölcsönös látogatások szintjén (Fotó: Pavlicsek Zsolt)

(Perkáta Online megjegyzése a fenti képhez:
Állítás: a nagy falat látni lehet az űrből.
Valóság: ez egy jól kitalált PR-történet, nincs valóságalapja.)

- Nehéz volt a dolgunk, mert Huahsziang fontos hely Pekingben, ezért az ottani vezetők gyorsan emelkednek a ranglétrán, és mindig új emberekkel kellett tárgyalnunk - mondja Pavlicsek Zsolt, de korántsem panaszképpen. Annyi biztos, hogy ami minap kormányszinten megtörtént, lendületet adhat, Perkátának pedig nagy a fórja az ötvenéves előzmények miatt.

Mire lehet esély? A két település megbízott munkatársai szorosabb együttműködést kezdtek a Perkátára telepíthető kínai cégek ügyében. Várható, hogy Huahsziang tervei ezek után nem találkoznak Kínában komolyabb kormányzati ellenállással, könnyebben átverhetik terveiket saját irányítási hierarchiájukon. Perkátának pedig az a dolga, hogy megteremtse az ipari letelepedés, a gazdaságélénkítés feltételeit. Magyarul hely kell a kínai üzemeknek. Az egyik terv egészen izgalmasan hangzik.
- Huahsziangban általában női polgármestert neveznek ki, ma is így van ez, a hölgyet Mou Csin Ping asszonynak hívják. Azért e szokás, mert híresek a virágkertészetükről. Annyira, hogy ők végezték el a pekingi olimpia dekorációját is. Úgy vélem, Kína távolabbi célja, hogy átvegye Hollandiától az európai virágpiacot. E hódításhoz lehetnénk mi kiváló logisztikai bázis.
Igen, ez már reálisan hangzó, szinte kézzelfogható esély. Miért ne? Pénzük van a kínaiaknak (sok magyar meglepődött már, aki megpróbálta lenézni őket), a nagyfőnök pedig minap Budapesten kiadta a jelszót: szabad az út Magyarország felé. És ha nagyobb számban jönnének Kínából, rendbe lehetne hozni a kastélyt, esetleg partnerek lennének egy turisztikai jellegű beruházás ügyében is. (Aztán életet lehelhetnénk a megye kínai kapcsolataiba: a népköztársaság Csilin tartományával kölcsönösen aláírt együttműködési megállapodás a gazdaság területén adott kereteket. A szerződés él, ám a protokoll-levelezésen túl más nem történt januárig, amikor L. Simon ott járt tárgyalni.)

Grafika: Lovász Lilla

A perkátai emberek persze pesszimisták, s ennek részben éppen az ötvenesztendős múlt az oka. Mert ha számukra eddig nem hozott semmit az időnként felemlegetett kínai kapcsolat néhány fekete Volgát és ígéretet, csodavárást, ködevést leszámítva, miért történne ez éppen most másként? Pavlicsek Zsolt hümmög, aztán elismeri, tényleg nem könnyű a perkátai embereket meggyőzni arról, talán most sikerülhet valami.
- Valóban, magam is érzékelem, ők már türelmetlenek, és nagy a bizalmatlanság. Igen nehezen hiszik el bárkinek, hogy a hosszú ideje meglévő falakat át lehet törni.
De tegyük gyorsan hozzá: amit Pavlicsek Zsolt a perkátaiakról mond, igaz megyei, sőt, országos szinten is. Lefordítjuk hát magyarról magyarra: türelmetlenek vagyunk és nagy a bizalmatlanság. Már nehezen hisszük el, hogy a falakat át lehet törni.
De talán most. Vagy holnap. Keletről fúj a szél.

Tihanyi Tamás

Forrás: http://www.fmh.hu/cimlapon/20110630_kina_perkatai_kozpont
Fotók: Pati-Nagy Bence és Pavlicsek Zsolt