Néhány gondolat a szombati sakkversenyről
Balról jobbra (elöl): Kovács Krisztián (IV. helyezett) csatázik Jánoshalmi Attilával
(I. helyezett)
Az idén nyáron megrendezett sakkverseny a motoros és gasztronómiai fesztivál keretei között zajlott. Így a rendezvény által több érdeklődőt vonzhatott, és a hangulat is még jobbra sikerült. Az elején az élményt megalapozta a háttérben induló nagyteljesítményű motorok morajlása, miközben a hangfalakból üvöltött a hard rock zene.
A szokásos körmérkőzéses rendszer állt fenn, mindenkinek lehetősége nyílt bizonyítani, és a 25 perces időkeret is egyenlőbbé tette az esélyeket. A létszám 12 emberből állt, velem együtt. Az egyetlen csalódást nekem az okozta, hogy sokan nem jöttek el, akikre számítottam, főleg, hogy a legtöbbjük dobogóesélyes lett volna. A pontozásokat kivételesen nem én végeztem, hanem kedves szervezőtársam Jákli Dóra. Az órákat is ő állította be és húzta fel. A segítsége által rengeteg időt tudtunk megspórolni, és gördülékenyebben ment az adminisztratív rész. Nem kellett félbehagynom a játszmáimat és odajönniük hozzám bemondani az eredményeket. Az első körben szinte mindenki egyszerre támadta le, és ez egyből feladta őneki a leckét, de ügyesen megbirkózott a feladattal és hamar belejött. A nevezők nagyrészt hobbijátékosokból és gyerekekből álltak. Nagy volt a lelkesedés, senki sem szállt ki közben. A magam részéről az egyetlen nehéz ellenfelem Jánoshalmi Attila volt, aki meg is nyerte a versenyt, és ezáltal én lettem a második. Velem játszott utoljára, és egy igen izgalmas partiban mérhettük össze sakktudásunkat. Az összes időnk elment, majdnem 50 percig tartott a teljes játszma. A fordulópontnál két lehetséges lépés közül a rosszabbikat választottam és onnantól kezdett a javára billenni a mérleg, és végül felülkerekedett.
Tulajdonképpen sajnos most sem csalódtam benne. Ő egy leigazolt, profi sakkozó, magas értékpontszámmal. Nekem jelenleg ritkán van alkalmam élőben sakkozni, és leginkább csak számítógépen van rá lehetőségem, ami közel sem olyan jó. A teljes verseny gyakorlatilag három óra alatt lezajlott, de számomra ez is csak perceknek tűnt. Mindenki elégedett volt a körülményekkel. A készletek és az órák, amikkel játszottunk mind a gyűjteményem részei. Az első három helyezettnek járó serlegeket a fesztivál szervezői biztosították, amiből a másodiknak járót én vihettem haza, a harmadikat pedig egy székesfehérvári fiatalember.
Köszönöm a segítséget mindazoknak, akik közreműködtek a verseny előkészítésében, lebonyolításában, valamint a játékosoknak a részvételt!
Perkáta, 2014. augusztus 4.
Csordás Péter
Fotó: Vigh György
A verseny résztvevői a végeredmény szempontjából
- Jánoshalmi Attila
- Csordás Péter
- Hollósi Tibor
- Kovács Krisztián
- Czirák Ferenc
- Pavlicsek Imre
- Pavlicsek Patrik
- Pavlicsek Dániel Zsolt
- Puer Zoltán
- Vigházi Roland
- Hethési Tímea
- Vigházi Zétény