1956 emlékére

A neten 1956-os, perkátai vonatkozású dokumentumok után kutatva találtam meg a következő, 2014. novemberében íródott levelet. Ebben a cigánvárosi (Katona) Nagy József osztotta meg a forradalommal kapcsolatos emlékeit Trencsényi Lászlóval, az 56-os Magyarok Világszövetsége ügyvezető elnökével. Ennek szöveghű leközlésével emlékezünk a 60. évfordulóra - azt színesítve a nagyközségben közelmúltban készített fényképekkel.

Vigh György (HCJD & HLSZ)

Nagy József levele

Az Isten éltessen Trencsényi László!

Nagy József vagyok Solymárról. Nagyon köszönöm az értesítésed az októberi ünnep alkalmából, a leveled jól esett és egyben nagyon sok dolgot juttatott eszembe 1956. forradalmát érintően is. Az általam legfontosabbnak ítélt dolgokkal kezdeném a levelem. (A teljes tájékoztatásod kedvéért: október 1.-től nem vagyok alkalmazásban a Svábbau KFT-nél, ahol 2000. óta, legutoljára, mint nyugdíjas is dolgoztam.)

Nem tanácsként, csak ötletként fogalmazva az idei választásokat követően, javasolnám megkeresni testületi jóváhagyással, Tarlós István, párton kívüli, budapesti főpolgármestert két ügyben:

1. Az 1956. forradalmához semmi közü „vaskefe emlékmű” lebontásáról.
   (1956.-ban a METESZ 16 pontjából a 13. felerészben már másnap, október 23.-án beteljesült, sajnos a megfogalmazott 1848-49. szabadságharc emlékművének sorsa, azóta sem haladt előre, de a vaskefe 1956. október 23. megcsúfolására megszületett azon a helyen.)
   A Népliget új arcának munkáiban a „vaskefe” bontása mellett a kommunisták által eltüntetett Regnum Marianum templom emlékhelye, az 1948-49. szabadságharc és 1956. méltó emlékei kialakítása - lehetnének egymás mellett elhelyezve - egy kis elégtételt adhatnának magyarságunknak benne a még élő ötvenhatosoknak, meg az elhunyt hősöknek is.
2. A régóta megszüntetett 56-os jelzésű villamos és busz viszonylatok helyett, a hűvösvölgyi végállomásról indított villamost 1956 számmal elnevezve (így négy számjeggyel kiírva) örök és méltó emléket állíthatna a forradalmunknak.

Megismerkedésünk és ismeretségünk talán felhatalmazhat arra, hogy néhány régebbi dolgot is felelevenítsek, illetve tájékoztassalak, de nem szándékom és nem szeretnék a saját időd beosztásába avatkozni.

Mellékelem Pongrátz Gergelynek írt levelem 2004.-ből, Rezes Zoltán elhunytával kapcsolatban (Gergely bácsi.doc), melyben nem eshetett szó Veér Balázs barátomról, szintén Solymárról, (aki egy 10 forint+Áfa számlával együtt adta át az építkezéshez a majsai tábor elektromos vezetékeit), de sajnos 2013. március 3-án elhunyt, április 6.-án búcsúztunk tőle Pilisszántón a sziklakápolnánál, egy kép az emlékére (Veér Balázs.jpg).

Rezes Zoltán és Veér Balázs támogatásából született meg 1956 AKI MAGYAR... rockopera, melynek zenéjét Jenei Szilveszter, verseit Adorján András és Kocsis L. Mihály írta, és nem múlik el 1956-ra megemlékezés e dalok nélkül.

Rájuk emlékezve még egy másik kép Grosits Gyula (személyesen őt a Koppány utcában ismerhettem meg) búcsúztatásáról, lent, jobb oldalon láthatóan Pongrátz Gergely, Rezes Zoltán, Veér Balázs és magam nevében egy-egy szál sárga rózsát helyeztem el (Grosits Gyula 2014 06 30.jpg).

Mellékelem egy 1956.-ból származó kézzel írt plakát másolatát (Perkáta 1956 plakát.pdf), melyet a perkátai katolikus templom szószékében rejtett el Pajor Horváth Ferenc plebános. Neki több rendőrségi zaklatásban volt része élete során (tiltakozott az iskolás államosítása, a hittan oktatás eltörlése, de minden a falu életét túlzottan befolyásoló intézkedés ellen is). Az 1956. november 2.-án, Halottak Napján tartott megemlékező szónoklatát követően 1957. márciusában letartóztatták, majd egy hónapot Tökölön, kilenc hónapot Kistarcsán töltött internáltként. Szabadulása után kitiltották Perkátáról, majd 1959. augusztus 4.-én tisztázatlan körülmények között elhunyt Nagyhörcsökön, vagy a fehérvári kórházban.

1945. évtől kezdve a halottak napi megemlékezését az általa a templom mellett eltemetett, oroszok által - a faluba történő első megszállásnál, 1944. december 6.-án - meggyilkolt négy magyar katona sírjánál tartotta rendszeresen.

Halálának ötvenedik évében megemlékeztünk róla a községben és visszaépítettük a templom mellett az 1980-as években elrombolt, magyar hősök síremlékét is.

Mellékelem az ezekkel kapcsolatos fellelt és kikért perkátai dokumentumokat is (Perkáta 1956 jegyzőkönyv1.pdf, Perkáta 1956 jegyzőkönyv2.pdf, Perkáta 1956 jegyzőkönyv3.pgf, magyar hősök új sírja.JPG).

Ezekhez az eseményekhez kapcsolódik egy Perkátai Hírek-ben megjelent összeállításom (1956 visszaemlékezés.doc), ennek kapcsán egy kicsit magyarázkodnom kell, mint aláíró (a családom eredeti neve Katona Nagy, ez az ötvenes években K. Nagy lehetett, ezért a személyi igazolvány kiváltásánál a K.-t végleg elhagytam. Cigánváros (ottani kiejtéssel, egyébként meg Baross Gábor utca) pedig a falu egyik legrégebbi utcája volt, ahol laktunk, az 1770-es években oda beköltözött cigány kovácsmesterről „elnevezve”), ezen a Katona néven ismerték és hívták a családomat, engem meg még ötven évvel később is azonosít ott.

Jellemzően az utcák elnevezését még most sem változtatták meg, a cikkemhez meg csak a fenti 56-os plakát megtalálója, Bálizs Péter volt osztálytársam kapcsolódott, egy levéllel, akkoriban Osli község plebánosa, sajnos ő is elhunyt 2013. július 4-én (1956-ról Perkáta Bálizs Péter.doc).

Közzétéve ezen az oldalon: Perkáta, 2016. november 5.

Forrás: nemzetihirhalo.hu

Vigh György témához kapcsolódó fényképei