Kínai vonatkozású hírek a nagyvilágból

A testvértelepülési kapcsolatokra tekintettel összeállítottunk egy hírcsokrot a közelmúltból. Ezt a nagyvilág kínai vonatkozású híreiből válogattuk össze. Először egy magyar vonatkozású kiállításról, majd a pandákról, ezt követően egy rekordáron elkelt kínai vázáról, illetve Tarr Béla filmrendező kínai elismeréséről, végül Hudec László sanghaji örökségéről osztunk meg egy-egy MTI-híradást a kedves Olvasóval.

Kellemes olvasást kívánunk!

Perkáta, 2017. szeptember 28.

Perkáta Online (HCJD & HLSZ)

A Magyar Nemzeti Múzeum sanghaji bemutatkozása

A kiállítás plakátja (forrás: mnm.hu)

Budapest - 2017 júniusától csaknem 700 ezren (695 079 fő) látogattak el Sanghajban a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Sissi és Magyarország - a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században című kiállítására, amely szerdától (2017. szeptember 27.) már a pekingi Palotamúzeumban látható - tájékoztatta az MTI-t a Nemzeti Múzeum.

A tárlat egyik fő attrakciója a magyar fejlesztésű Magic Wall (varázsfal), amely mellett a látogatók interaktív módon ismerhetik meg a bemutatott tárgyakat.

A Nemzeti Múzeum kiállítása több mint 150 eredeti műtárgyat tár a kínai közönség elé, hogy megmutassa, miként éltek és hogyan viszonyultak a Habsburg uralkodóházhoz az arisztokrata családok tagjai a késő középkori és újkori Magyarországon.

Mindezt az anyagot egy olyan nagy múltú intézmény mutatja be, amely saját története jogán is részese a kiállításnak, hiszen a Magyar Nemzeti Múzeumot éppen 215 éve alapította egy felvilágosult magyar gróf, Széchényi Ferenc. A múzeum alapításával Széchényi, illetve az adományozáshoz kapcsolódó arisztokraták, polgárok arra törekedtek, hogy a magyar kultúra, a magyar történelem egyetemes tárházát teremtsék meg. Az MNM mai történészei és kurátorai (Aczél Eszter, Kollár Csilla, Kovács S. Tibor, Vajda László) most is ezt az elvet követik, amikor az ázsiai nagyvárosokban a magyar nemesség tárgyi emlékein keresztül Magyarország gazdag és fordulatos múltjáról beszélnek - hangsúlyozta a múzeum.

A kiállításon látható öltözetek, bútorok, képek, fegyverek, ékszerek, az étkezés és vendéglátás eszközei nemcsak a magyar arisztokrácia pompájának mindennapi tárgyaiként szolgálták tulajdonosaik életét, de alkalmat adtak arra is, hogy a megformálás szépségével és mívességével kifejezzék azt a mérhetetlen gazdagságot, amelyben használóik éltek, és azt a mérhetetlen távolságot is, amely ezzel őket a társadalom többi részétől elválasztotta - áll a közleményben.

Az egyes témákat bemutató műtárgyak mellett felsorakoznak a magyar történeti festészet és grafika jeles darabjai, amelyeken megjelenik többek közt Mária Terézia királynő és Erzsébet királyné alakja is.

Sanghaj és Peking után 2018. január 3-tól a kunmingi Jünnan Tartományi Múzeumban, 2018. május 28-tól pedig az agyaghadseregről ismert Hszianban lesz látható a Sissi és Magyarország című kiállítás.

A pandák továbbra sincsenek biztonságban

Képünk illusztráció (forrás: nicholas.duke.edu / fotó: Binbin Li)

Durham - Bár az óriáspandák populációjuk növekedése miatt lekerültek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett állatfajokat számon tartó vörös listájáról, egy új kínai-amerikai kutatás szerint élőhelyük csökkenése és széttöredezettsége miatt továbbra sincsenek biztonságban.

A Nature Ecology and Evolution című folyóiratban hétfőn (2017. szeptember 25.) megjelent tanulmány elkészítésében az amerikai Duke Egyetem kutatói és a Kínai Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Kutatóközpontjának tudósai vettek részt. A csoport 1976 és 2013 között készült műholdas felvételeket elemzett, hogy megvizsgálja a pandák élőhelyének alakulását.

„Többféle változást tapasztaltunk. A pandák élőhelye 1976 és 2001 között csaknem öt százalékkal csökkent, de azóta ismét növekedett. Ugyanakkor az élőhelyfoltok átlagos mérete 1976 és 2001 között 23 százalékkal csökkent és azóta csak csekély mértékben nőtt” - jelentette ki Vejhua Hszü, a kutatás egyik vezetője.

A kutatócsoport megállapította, hogy a Kínában bevezetett erdővédelmi korlátozások, valamint a lakosság felvilágosítása a természetvédelemről sokat használt a pandák ügyének is.

Ugyanakkor a pandák élőhelyén 2001 óta a lakossági infrastruktúra lendületes fejlődése tapasztalható, a kiépült úthálózat viszont elszakítja egymástól a pandák egyes élőhelyfoltjait.

A tanulmány szerzői számos megoldást javasoltak: egyik legfontosabb javaslatuk az volt, hogy létesítsenek az utakat átszelő védett folyosókat az állatoknak, amelyek lehetővé teszik az élőhelyek közötti kapcsolat fenntartását és így megvédik az egyes populációkat a fennmaradásukat veszélyeztető elszigetelődéstől.

Rekordáron kelt el egy kínai váza

A rekordáron elkelt váza (forrás: nextshark.com)

Genf - A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

A Geneve-Encheres aukciósház katalógusa szerint az 58 centiméter magas vázát sárga alapon kék színű sárkányok és virágmotívumok díszítik. Az aukciósház szerint a váza a 20. századból való, de egy olyan szimbólum is látható rajta, amely a 18. századi Csienlung korszakot idézi - írta a The Daily Telegraph.

Az aukción ádáz licitharc bontakozott ki két ember között, akik úgy vélték, hogy a váza valójában a 18. századból való. A győztes licitáló egy amatőr gyűjtő Ázsiából, aki személyesen is jelen volt az aukción, míg „ellenfele” telefonon keresztül licitált.

Az aukciósház munkatársa, Olivier Fichot szerint mivel nem tudták pontosan meghatározni a váza korát, inkább óvatos becslést írtak a katalógusba. Hozzátette: a közvetítői díjjal együtt a váza 6,08 millió svájci frankért kelt el, ami tízezerszerese az eredetileg becsült 500-800 svájci franknak.

Fichot szerint az ékszer- és óraaukciókat nem számítva, ez volt a valaha elért legmagasabb leütési ár az aukciósház Genfben tartott árveréseinek történetében. A korábbi rekorder egy bronz Buddha-szobor volt, amely 550 ezer svájci frankért talált új gazdára.

Díszdoktori címet kapott Tarr Béla filmrendező

A legismertebb magyar filmes (fotó: MTI/EPA/Jörg Carstensen / forrás: nlcafe.hu)

Budapest - A kínai Vuhani Egyetem díszdoktorává avatta vasárnap Tarr Béla filmrendezőt - közölte a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) hétfőn az MTI-vel.

Szeptemberben Tarr Béla volt a vendége a Kínai Filmszövetség által szervezett Kínai Ifjúsági Filmfórumnak Kína egyik vezető felsőoktatási intézményében, a Vuhani Egyetemen.

A rendezvényen a magyar filmrendező több száz fiatal kínai filmes előtt tartott beszédet, osztotta meg tapasztalatait.

A fórum keretében Tarr Bélát a Vuhani Egyetem díszdoktorává avatták. Ezelőtt Kínában a Pekingi Filmakadémia (BFA) ajándékozta meg díszdoktori címmel a magyar filmrendezőt.

Az egyetem méltatásában Tarr Bélát „az európai mozi utolsó mesterének” nevezte. Tarr filmjeiben elkötelezetten és mélyrehatóan foglalkozik társadalmi kérdésekkel, az emberek közötti kapcsolatokkal, a való élet és a filozófia kérdéseivel és sok más fontos témával.

A laudáció szerint művészetének egyedisége és mélysége Bergmannal, Antonionival hasonlítható csak össze. „A mai filmvilágban mesteri státusza szilárd, filmjeivel új kognitív és szellemi energiát hozott a világba, és állandó nyomot hagyott az emberi kultúrában és emlékezetben” - olvasható a méltatásban.

Fotóalbum Hudec László örökségéről

forrás: epiteszforum.hu

Budapest - Hudec László magyar építész Sanghajban fennmaradt épületeit gyűjti egybe Nicky Almasy fotóművész albuma, amelyet csütörtökön mutatott be Magyarország sanghaji főkonzulátusa a Hudec tervezte Hubertus-udvarban (ma Metropolo Csingcsiang Hotels Classiq - Dahua Hotel), Sanghajban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) támogatásával, Szijjártó Péter miniszter előszavával megjelenő, Hudec by Nicky Almasy című album különlegessége, hogy a magyar fotóművész kameráján keresztül a még álló Hudec-épületeket ismerheti meg a közönség. A feladat sürgető volt, hiszen egyes épületeket az idő vasfoga tépázott meg, másokat az új tulajdonos alakított át saját ízlése szerint, megint másokat a közeljövőben várhatóan lebontanak - közölte az MTI-vel pénteken a KKM - Balassi Intézet.

Tájékoztatásuk szerint az album mellett a Hudec in Motion kiadványt is megismerhették az érdeklődők, amely a 21. századi technika segítségével, egy-egy videoklip formájában kelti életre az építész legnevesebb épületeit.

Hugyecz László Besztercebányán született 1893-ban. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, majd az orosz fronton harcolt az első világháborúban. A szibériai hadifogságból megszökve Sanghajban talált otthonra, 1918-tól egy amerikai tervező cégnek dolgozott, majd 1925-ben megalapította saját vállalkozását. Nevét a könnyebb kiejthetőség érdekében - nagyapja után - ettől kezdve már Hudecként használta.

Az 1920-as, 1930-as években több mint száz épületet tervezett Sanghajban, egyebek között a Park Hotelt, amely az 1980-as évekig Kelet-Ázsia legmagasabb épülete volt, és Sanghaj egyik jelképe lett, vagy az art déco építészet egyik gyöngyszemét, a Zöld házat, amely a város első aranykorának egyik szimbólumává vált. Két évvel ezelőtt a Sanghaji Városi Turisztikai Hivatal Hudec Lászlót egyedüli külföldiként a 99 legmeghatározóbb sanghaji „klasszikus” közé választotta, csakúgy mint az építész által tervezett Park Hotelt.

Nicky Almasy az egyik legkeresettebb fotóművész Sanghajban; jelenleg Malajziában, Kuala Lumpurban él. Neves külföldi magazinoknak és újságoknak, többek közt a Financial Timesnak, a The Daily Mailnek és a Where-nek dolgozik. Fényképes és filmes munkásságáért számos díjban részesült, 2010-ben Kína legmagasabb épülete, a Shanghai Tower hivatalos fotográfusaként örökíthette meg a felhőkarcoló építését.