Bemutatjuk Mészáros Gyulát

Az idei perkátai lovasnapon bemutatót tart nekünk Mészáros Gyula, a natural horsemanship (természetes lovas) egyik magyarországi képviselője. Néhány gondolatot szeretnék szavaiból idézni, hogy ezzel egy kicsit közelebb kerülhessenek az olvasók az általa képviselt irányzathoz.

„Kisgyerekkorom óta mindig is érdekeltek az állatok, azok közül, pedig leginkább a lovak. Az okát, hogy miért pont a lovak nem tudom, de mai gondolkodásommal tudom, hogy ezen nem kell gondolkozni, mert minden okkal történik az életünkben. Valami miatt vonzódtam hozzájuk, és mindennél jobban a közelükben szerettem volna lenni. Amellett, hogy mellettük akartam lenni azt vettem észre, hogy nagyon érzékennyé váltam az állatokkal, ezen keresztül a lovakkal való bánásmóddal kapcsolatban. Visszaemlékszem, hogy mindig mély sajnálattal bírtam és hatalmas méreg gyülemlett fel bennem, amikor állatokat láttam méltatlan bánásmódban részesülni. Nagyszüleimtől nagyon sok állat- és természetszeretetet kaptam. Itt eszembe is jut egyik nagypapám mondása, amit gyakran emlegetek ma is - kicsit kiegészítve - óráimon: „Az állatok nem tehetnek arról, hogy szeretjük őket!”. Ez az érzékenységem határozta és határozza meg útkeresésemet, hogy minél jobb lehessek a lovakhoz és minél több jót tehessek értük és azokért, akik szintén a lehető legjobban szeretnének lovukhoz állni.” [1]

„Az élmény, amit átélek, az öröm, amit a lovakhoz való más, természetes hozzáállás eredményez leírhatatlan, elmondhatatlan egyszerű földi halandó számára. Akár emberként, akár edzőként, akár lovasként. Egyszerűen csinálni kell és akkor, földi mennyországba kerülünk!!!
Kicsit egy kisgyerek-korombeli könyv borítója ugrik be nekem egyre gyakrabban. Visszagondolva talán - habár távolinak és elképzelhetetlennek tűnt, de - bíztam abban, hogy egyszer képes leszek én is arra, hogy az állatok nyelvén velük képes legyek kommunikálni. Illetve, ha ez szükséges hozzá, akkor ezen keresztül, a lehető legjobbnak lenni hozzájuk, velük. Na jó most már elárulom. A könyv a Dr. Doolittle volt!
Most nézem csak a szót angol szemmel: „Do little!” Mintha a megfelelő lóhoz állás üzenete már akkor elém került volna. Azaz: minél kevesebbért, minél többet! ...Igaz?
Szóval az egészben az a megható számomra, hogy a lovak megváltoznak körülöttünk! ...Azért, mert mi megváltozunk! (De csak, ha eléggé figyelünk rájuk!) Mivel mi megváltoztunk és felhagytunk ragadozóként viselkedni körülöttük, ezért nekik nincsen szükségük többé állandó készenléti állapotban lenni a menekülésre!
A kapcsolat törékeny, de ha folyamatosan bebizonyítjuk számukra, hogy mi mások, ...mi több, mi közülük valók vagyunk, akkor a „csoda” nemcsak, hogy fenntartható, hanem fokozható, amelynek határa a csillagos ég!
Amilyen fantasztikus, annyira félelmetes is az egész, hiszen az idő múlásával egyre nagyobb, és komolyabb felelősségünk van a természetből általunk „kiszakított” lény felé. Hiszen, ha sikerült bebizonyítani számára, hogy mi vagyunk a vezetője, akkor onnantól kezdve a ránk kérdően néző csillogó szempárok által feltett kérdésekre nekünk mindig kényelmet, és biztonságot nyújtó választ kell adjunk!
Figyeljük őket minél jobban, hogy mit és hogyan csinálnak egymással, aztán sajátítsuk el értük, és tegyünk mindig a szerint, amikor be kívánunk lépni az Ő világukba! ...Tehát: „Tegyünk meg mindent, hogy a legjobbak lehessünk lovainkhoz!”..., mert

A lovak többet érdemelnek!” [2]

Hogyan kell mindezt csinálni? Megnézhetik a perkátai lovasnapon, ahol „mgy” saját lovával Commanderrel bemutatja nekünk, hova lehet eljutni annak, aki a natural horsemanshippet választja. Commander egyébként egyik szemére nem lát. Ahova Gyula megy, oda követi önzetlenül, csupán szeretetből, minden nélkül, se kötőfék, se vezetőszár. Ez még semmi, lovagolni is csupán szőrén, semmi nélkül, se nyereg, se kantár, és ugyanígy ugrat lovával.

Mindehhez egy hosszú út vezetett, melyet bárki elsajátíthat, csak egy fontos dolog kell hozzá, a ló szeretet. A perkátai lovasok kis csoportja, tavaly novemberben, úgy döntött belefogunk eme rejtelmes világba, és felkerestük Gyulát, aki minden hónapban egyszer, itt Perkátán, tart nekünk oktatást, hogy mi is közelebb kerülhessünk e csodálatos lényhez.

Mégis mit láthatunk tőle a 30 perces bemutatón?

„Annak a kapcsolatnak a bemutatását, ami nélkül nem lehet egy versenyző sem valójában olyan sikeres amennyire lenni szeretne! Bemutatom, hogy a ló és ember közötti viszony alapja egy helyes, mindkét fél számára tisztán érthető kommunikáció, ami folyamatosan működésben van ló és ember között, akár tudomást veszünk róla, akár nem. Megmutatom, hogy ez, azaz a ló viselkedésének ismerete mennyire nélkülözhetetlen úgy a lovas sportok, mint a hobby- vagy munkalovaglás, hajtás terén.
Milyen módon lesz ez látható? Földön, szabad idomításban, sík és ugrómunka keretében és ugyanez a hátáról is!”

Mészáros Gyula és Orbán Brigitta

Forrás:

1. Részlet Mészáros Gyula: Önéletrajzom a lovak mentén című írásából
2. Részlet Mészáros Gyula: Ismerj meg című írásából

[ 2011-06-25 ] Perkátai Lovasnap

[ 2011-06-25 ] Képek a perkátai bemutatóról

A képeket Vigh György (Perkáta Online) készítette.