DÁTUM / NÉVNAP


HIRDETÉSEK

Szőke Imre e.v.
2431 Perkáta
Dr. Baráth Károly u. 51/A
+36 (30) 378 5478
imre.szoke19[at]gmail.com

Hosnyánszki László klíma- és villanyszerelés Perkátán és környékén

PatikaPlus Gyógyszertár Dunaújváros Tesco

B&D Kft - Dunaújváros

Suli-Soft-Design: a webes alkalmazások akadálymentesítője

József Attila Könyvtár Dunaújváros

A Perkáta Online az MTI hivatalos hírfelhasználója

legifotok.hu - Magyarország a magasból

VighFoto - esküvő, koncert, rendezvény fotózás

A koronavírus és a munka világa

Tájékoztató a koronavírussal összefüggésben

Az ingyenesen hívható telefonszámok valamelyikén kérhető tanács a témában

2019 decemberében a kínai Wuhanból ismeretlen eredetű tüdőgyulladás járványt jelentettek az WHO felé. A megbetegedések hátterében egy új koronavírust igazoltak a kínai egészségügyi hatóságok, amely emberről emberre képes terjedni. 2020. január 30-án a WHO nemzetközi horderejű járványügyi szükséghelyzetet hirdetett ki az új koronavírus járvány miatt.

A COVID-19 új vírus által okozott világméretű járvány (pandémia) - az egész emberiséget érintő, globális veszélyt jelent.

Amennyiben az emberről-emberre terjedő pandémiás vírus tüneteket fog okozni, és képes lesz hatékonyan terjedni egyik emberről a másikra, (vagyis köhögés, tüsszentés vagy érintés útján bárki könnyen megkaphatja) akkor könnyen adódhat olyan katasztrófahelyzet, amely legfeljebb csak az ötvenmillió emberéletet követelő 1918-as spanyolnáthajárványhoz (H1N1) fogható.

Felkészülés

A felkészülést szolgáló pandémiás terv célja, hogy a munkáltató/k/ normál működéséhez szükséges termelőkapacitás és szolgáltatásrendszer pandémia alatti megőrzése érdekében:

  • hívja fel működési területén a szervezeti egységek figyelmét a járvány következtében várhatóan jelentkező problémákra,
  • biztosítson megfelelő szemléletet a szervezeti egységek számára helyzetük értékeléséhez, és a megfelelő előkészületek megtételéhez,
  • mutassa be azt a minimális előkészületi szintet, melyet munkáltatónak el kell érnie,
  • javasoljon operatív szervezeti infrastruktúrát a problémák kezelésére,
  • segítse elő a munkahelyi fertőzés veszélyének minimalizálását,
  • segítse elő a munkáltató szolgáltatási-termelési képességének fenntartását, még akkor is, ha a nagyszámú megbetegedés miatt jelentős munkaerő-kiesés következik be.

A pandémiás terv arra vonatkozóan tartalmaz javaslatot, hogy egy esetleges pandémia járványra való felkészülés érdekében, a működőképesség zavartalan, minőségi és mennyiségi fenntartása céljából milyen intézkedéseket szükséges végrehajtani.

Egy több - egyenként akár 12 hétig is eltartó - hullámban érkező pandémia komoly károkat okozhat a munkáltatók számára, még akkor is, ha az általános fertőzésveszély ellenére nyilvánvalóan nem mindegyik dolgozó fogja elkapni a fertőzést, és a megfertőzöttek közül sem betegszik majd meg mindenki. Az előrejelzések szerint egy járvány-hullám alatt a munkaerő 25%-a betegszik majd meg és esik ki a munkából. A járvány legsúlyosabb két hetében körülbelül a munkaerő 10%-a fog prognosztizáltan hiányozni a járvány okozta betegség miatt. A teljes munkaerő-hiány viszont ennél jóval nagyobb lehet, hiszen sok dolgozó családtagok ápolása vagy kiskorú gyermek felügyelete miatt, esetleg félelemből marad majd távol. Természetesen egyéb gondok is felmerülhetnek. A munkavállalóknál az egyéb megbetegedésektől a baleseten át az esetleges karanténba szorulással is számolni kell. A pontos számokat természetesen nem lehet előre megítélni, de kellően körültekintő humán-erőforrás felmérés alapján jó közelítéssel megbecsülhető lesz a várhatóan felhasználható dolgozói létszáma egy pandémiás időszakra. E felmérés azonban sok időt vesz igénybe, s bizonytalanság a legteljesebb körültekintés ellenére is marad benne.

A kritikus létszám

A kritikus létszámra a felkészülés során külön hangsúlyt kell fektetni. Egy-egy szolgáltatási területen kritikusnak kell tekinteni azt a létszámot, amely alatt a szolgáltatás biztosítása már csak minőségromlással, vagy még úgy sem biztosítható.

A dolgozók számát elvileg úgy határozzuk meg, hogy a szabadsággal és a normál arányú betegállománnyal csökkentett létszám elégséges legyen a feladatok elvégzésére. De a pandémia alatt a megbetegedettek száma - sokszor éppen egy-egy munkacsoporton belül is - drasztikusan megnövekedhet. Természetesen, ebben az esetben a szabadságolásokat fel lehet, és fel is kell függeszteni.

Fel kell készülni arra, hogy a megmaradt dolgozókból kell kiemelni azokat az oktatásra, betanításra, gyakorlat átadására alkalmas tapasztalt kollégákat, akik az újakat fogadhatják. Ezzel azonban az aktív termelőmunkát végzők száma fog nyilvánvalóan csökkenni, ami tovább ronthatja a helyzetet.

Pandémia esetében számolni kell a munkaerő kritikus létszám alá csökkenésével. Ez az állapot egyes területeken a termelés, szolgáltatás színvonalának csökkenését, netán ideiglenes szüneteltetését eredményezheti.

A hatásos felkészülés jelentősége egy lehetséges pandémia esetében

Az egészségügyi tájékoztatók szerint több támadási hullám várható a pandémiánál. Az első hullámban, vagy annak kezdeti időszakában az emberről-emberre terjedő vírusvariáns ellen feltehetően nem lesz, vagy nem elegendő mennyiségű védőoltás fog rendelkezésre állni. De második támadó hullámra várhatóan már hozzá lehet jutni a hatékony oltóanyaghoz.

Bárhogy is alakul a pandémia támadása, előfordulhat, hogy lesz egy közbenső időszak, amikor a lakosságot már megtámadta a vírus, de a hatásos vakcina még fejlesztés, engedélyezés, gyártás, terjesztés alatt áll, illetve a beadás után még nem érvényesíti hatását.

Ebben az időszakban a lakosság, a munkavállalók elvileg védtelenek, ebben az időszakban a megelőzés elsődleges eszközei a maszkok, antivirális szerek lesznek.

A pandémia támadásának csökkenésével várhatóan ismét emelkedhet az aktív dolgozók száma, csakhogy számolni kell a járvány okozta veszteséggel, azokkal, akik már soha többé nem térhetnek vissza a munkába.

Tömegközlekedés

A legtöbb gazdálkodó szervezet dolgozóinak jelentős hányada veszi igénybe a tömegközlekedést a munkába járáshoz. Tudjuk, hogy a járvány terjedésének egyik legideálisabb közege sok ember összezártsága, amely kétségkívül jellemző a tömegközlekedésre.

A tömegközlekedés kiváltására elvileg három megoldás van. Az egyik a céges gépkocsikkal való rendszeres utaztatás, a másik a magán gépkocsikkal való bejárás, a harmadik pedig a távmunka alkalmazása.

Influenza Pandémiás Válságstáb létrehozása:

A Válságstáb tagjait az érintett szakterületeket figyelembe véve kell kiválasztani. Ha a cégnek már van krízis-kezelő csoportja, az elvégezheti a csoport pandémiát érintő feladatainak meghatározását. Ez a Pandémiás Operatív Bizottság (továbbiakban: Operatív Bizottság) lehet, kiegészülve a humán erőforrás vezetővel, a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal. Figyelemmel kell lenni arra, hogy míg egy havária helyzetet annak kialakulásakor kell kezelni, a pandémia esetén ennek a munkának azonnal el kell kezdődnie. A Operatív Bizottságnak felkészülési terv alapján be kell szereznie azokat az anyagokat, védőeszközöket, amelyekre szükség lesz a járvány kitörésekor.

A Operatív Bizottság hatásköre:

A járványhelyzetek kezelését illetően e körben a munkáltató döntéshozó fóruma,

  • minden, a járványhelyzettel összefüggő kérdésben jogosult és köteles dönteni,
  • tevékenységéről, döntéseiről közvetlenül a munkáltató vezetőjének tartozik beszámolással,
  • döntései, intézkedései a munkáltató minden munkatársa részére kötelező érvényűek,
  • működése során a döntések, intézkedések meghozatalakor, a feladatok meghatározásakor alapvető szempont a munkavállalók egészségének megőrzése, ezáltal a társaság szolgáltatásainak a megfelelő rendelkezésre állásának biztosítása,
  • intézkedéseiben a felhatalmazott állami szervezetek által meghatározott feladatokhoz igazodik,
  • minden tagjának kötelessége a beosztásából eredően rendelkezésre álló erőforrásoknak a Operatív Bizottság rendelkezésére bocsátása egyeztetés alapján.

A munkafolyamatok újraszervezése

Mielőtt a járvány kitörne, meg kell határozni, hogy mi a cég terve a prognosztizálható létszámkiesés kezelésére. A következő listában néhány olyan beavatkozási intézkedés szerepel, amelyek bevezetése elősegítheti a cég legfontosabb funkcióinak fenntartását (a felsorolás nem kimerítő):

  • A nem sürgős és nem szükséges tevékenységek nélküli működés
  • A részmunkaidős személyzet munkaóráinak növelése
  • Helyettesek kijelölése
  • Munkatársak átminősítése
  • Kiegészítő munkaerő felvétele (pl.: nyugdíjas munkaerő)
  • A cég számítógépes hálózatára történő telefonvonalas hozzáférés biztosítása

A legfontosabb nem egészségügyi beavatkozási lehetőségek

Személyes higiénia

A pandémia jelentős ellenfele a tisztaság. Elvileg ennek megteremtése ma is megoldott, azonban ha a részleteket is megvizsgáljuk, belátható, hogy a téma elején sem járunk. A nyugati országok némelyik munkáltatója például a szervezet minden dolgozója részére 8 órás higiéniás oktatáson való részvételt ír elő, amelyet eredményes vizsgához köt. Egyebek mellett kézmosás-technológiát, szájkendő kezelést tanulnak. A dohányosokat rágyújtás előtt kézmosásra kötelezik, a folyosókon, több helyen fertőtlenítő oldatos tálakat helyeznek ki. A kilincseket óránként áttörlik fertőtlenítő kendővel. A csak kicsit beteg dolgozóknak is megtiltják a munkahelyre való bejárást, nehogy bárkit is megfertőzzenek.

Az egyéni higiéniai szabályok megtartása gátat szabhat az influenza terjedésének. Ennek legfontosabb szempontjai:

  • Gyakori szappanos kézmosás
  • Eldobható papírkendők használata köhögésnél, tüsszentésnél és orrfújásnál
  • Fertőzéssel szennyezett anyagoktól való megszabadulás
  • Minden papírkendő használat után kötelező kézmosás

Biztonságos távolság megtartása

A biztonságos távolság megtartása (szociális távolságtartás) lecsökkentheti a vírus emberről emberre való terjedésének kockázatát. A biztonságos távolságtartás alapvetően azt jelenti, hogy:

  • legalább 1 méter távolságot kell hagyni két ember között;
  • kerülni kell az olyan helyeket, ahol sok ember gyűlik össze.

Ajánlások a munkára vonatkozóan

Személyes kontaktus:

  • Amikor csak lehetséges, a napi munkát telefon, internet (email) vagy video-konferencia útján kell folytatni - még akkor is, ha a résztvevők egy épületben tartózkodnak.
  • A nem szükséges utazások és találkozók kerülése. Találkozók, gyakorlatok lemondása.
  • Információk és rendelésfelvétel telefon, email, fax útján.
  • Külső ajtók bezárása.
  • Kézfogás kerülése.

Belső levelezés:

  • A beérkező leveleket egy kijelölt személynek kell továbbítania (a helyettes megjelölésével), kerülni kell a levelek központi irodából egyesével történő elvitelét. A kimenő leveleket egy erre kijelölt helyen kell gyűjteni a személyes kontaktus kerülésével.
  • A belső levelek gyűjtésével megbízott személynek minden órában kezet kell mosnia.

Szemtől szembeni megbeszélések (amennyiben elkerülhetetlenek):

  • Lehető legrövidebb megbeszélések tartása
  • Nagy konferencia-termek használata, az emberek között legalább egy méter távolság legyen
  • A közvetlen kontaktus, és a kézfogás kerülése
  • Amennyiben lehetséges, a találkozók megtartása történjen a szabad levegőn

Csoportos munkahelyi találkozók:

  • A munka átadásának megszervezése is segíthet, hogy a műszakok részben se fedjék egymást
  • Kávézó helyiségek és üzemi konyhák bezárása

Közösségi közlekedés:

  • Séta vagy kerékpár használata a munkába menetelre. Támogatni kell a saját, vagy vállalati gépkocsi használatát, bár ennek széles körű alkalmazása kaotikus közlekedési viszonyokhoz vezethet.
  • Illetve: a hatóságok és más közlekedési szolgáltatók előírásainak függvényében, továbbra is maradjunk a közösségi közlekedésnél.

Fizikai védelmi intézkedések

A fizikai védelmet is megvalósító intézkedések csökkenthetik a fertőzés veszélyét, pl. azoknál, akik gyakori kontaktusba kerülnek emberekkel. Mindazonáltal a fizikai védelmi intézkedések sem nyújtanak 100%-os védelmet, még akkor sem, ha betartják, és megfelelően használják őket. A megfelelő használatra, a szabályok betartására fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, ellenkező esetben nem lesznek hatékonyak. A védelmet biztosító eszközöktől oly módon kell megszabadulni, hogy az sem a környezetet, sem pedig a takarító személyzetet ne tegye ki további veszélynek.

Arcmaszkok

Mivel a fertőzöttség veszélye nem mindenhol ugyanakkora, az arcmaszkok viselése sem általánosan ajánlott. Mindazonáltal fontos, hogy abban az esetben, ha a fertőzés veszélye nagyobb, illetve az emberről emberre fertőzés elkerülhetetlen, ezeket az intézkedéseket is foganatosítsák. Azon helyzetek pontos meghatározására, amelyekben az arcmaszkokat érdemes használni, nem kerülhet sor az előtt, hogy a vírus pontos fertőzési tulajdonságait meg nem határozták. Ajánlott követni a hivatalos előírásokat.

Ha egy munkáltató szeretné minden alkalmazottját arcmaszkkal felvértezni - nem csak azokat, akik közvetlenül is nagyobb fertőzés veszélynek vannak kitéve -, tájékoztatnia kell arról a munkavállalókat, hogy mely helyzetekben kötelező a maszkok viselése (pl. buszokon), hogyan kell őket helyesen felhelyezni, és mikor kell őket lecserélni. Az arcmaszk - légzésvédő - típusa: FFP-3

A maszkok csak azokban az esetekben hatékonyak, ha megfelelően használják őket, a többi ajánlott higiéniás szabályhoz is alkalmazkodva, különös tekintettel azokra, amelyek a kézmosásra vonatkoznak. A maszkok beszerzést a Pándémia 3. fázisában kell megtenni. A szükséges maszkok mennyiségét a foglalkozás-egészségügyi szolgálat határozza meg.

Környezeti higiéné

Légkeverés, légkondicionáló:
A szobákat gyakran kell szellőztetni az ajtók és ablakok gyakori kinyitásával. A ventillációs rendszereket járvány esetén sem szükséges kikapcsolni.

Takarítás

Járvány esetén is a megszokott eljárások szerint kell takarítani a szobákat. Meg kell állapítani, hogy melyek azok a felületek, amelyeket a dolgozók gyakran megérintenek, és ennek megfelelően ezeket kell gyakrabban /fertőtleníteni/ takarítani.

A munkavállalókat informálni kell a pandémiáról és a járvány alatt követendő intézkedésekről. Már a járvány kitörése előtt minden munkavállalónak ismernie kell a rendelkezésre álló információs csatornákat, tudniuk kell hova fordulhatnak tanácsért, hol tehetnek bejelentést, vagy jelezhetik egyéb problémáikat.

A munkavállalókat a következőkről kell feltétlenül értesíteni:

  • a járvány kihatásairól;
  • pandémiával kapcsolatos intézkedésekről;
  • szabályokról, amelyek a viselkedésre és a cég működésének funkcióira vonatkoznak;
  • olyan helyekről a cégen belül, ahonnan információk szerezhetők, és a releváns telefonszámok;
  • változások és fejlemények a járvány előre haladtával.

Mikor kommunikáljunk?

A menedzsment feladata eldönteni, mikor értesíti a munkavállalóit a járvány elleni felkészülés megkezdéséről. Ajánlott lehet azonban még a korai szakaszban elmagyarázni a munkavállalóknak, hogy milyen beavatkozási intézkedéseket vettek tervbe, és az egyének hogyan védhetik meg magukat a fertőzéssel szemben.

Mikor nem köteles a munkáltató munkavégzés hiányában munkabért fizetni?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 51. § (1) bekezdés rendelkezése szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni.

Az Mt. 146. § (1) bekezdés rendelkezése szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.

Amennyiben tehát a munkáltató elháríthatatlan külső okból nem tud a munkavállalónak munkát adni, akkor a munkavállalót nem illeti meg díjazás.

Elháríthatatlan külső ok az, amire a munkáltatónak sem közvetlen, sem közvetett ráhatása nincs. Ide sorolandók az ún. vis maior körébe tartozó események, ennek megfelelően ilyen esemény, ha vírusjárvány miatti egészségügyi intézkedés következtében a munkáltatónál nem lehet munkát végezni.

Budapest, 2020. március 2.

Miskéri László

Illusztráció forrása: nnk.gov.hu


Ez egy ingyenes Dreamweaver sablon, amelyet a JustDreamweaver.com készített.

Impresszum      Adatkezelési tájékoztató